–HIRDETÉS–
A 75 éves társulat új produkciója Hamvas Béla gondolatvilágából kiindulva a bor profán és szakrális jelentéseit járja körül. A néptánc és a hagyományos népzene mellett kortárs kompozíciók is hangsúlyos szerepet kapnak ebben a humorral, szenvedéllyel és életörömmel teli darabban.
A mű arra keresi a választ, mit jelent számunkra a bor: ünnepet és mámort, közösséget és szenvedélyt, vagy egy nagyobb, szakrális élmény megtapasztalását. A kiindulópont Hamvas Béla egyszerű, mégis sokrétű gondolata: a bor szentség. Az alkotók azonban nem egy filozófiai esszét szeretnének „eltáncolni”, azokat a pillanatokat keresik, amelyekben a bor profán és szakrális jelentése egyszerre válik átélhetővé. Így az előadás nemcsak elmélyült és gondolatébresztő, hanem humorral, szenvedéllyel és életörömmel teli színházi élményt ígér.
„Nem A bor filozófiáját szeretném eltáncolni, hanem azt az eszmeiséget keressük, amelyen keresztül a borról, mint szakrális és emberi jelenségről beszélhetünk. A bor ugyanis több mint ital; ősi szimbólum, amelyben egyszerre van jelen a föld és az ég, test és lélek, élet és elmúlás. Egyetlen kortyban ott lehet az áldozat, az ünnep, a mámor, a derű és a vigasz. A borhoz való viszonyunk ezért rendkívül sokszínű, hiszen inspirálja a szerelmet, felszabadítja a gátlásokat, közösséget teremt, mulatságra késztet, olykor egészen a duhajságig. Az előadás ezt a sokféleséget kívánja megmutatni, nem pusztán filozofikus gondolatokkal, hanem humorral, szenvedéllyel és életörömmel is.” – hangsúlyozza Mihályi Gábor, a társulat vezetője, az előadások rendező koreográfusa.
Magyar Állami Népi Együttes: A bor dicsérete (Fotó: Jekken Péter)
A bor dicsérete széles ívet jár be: a dionüszoszi borünnepektől egészen az utolsó vacsoráig vezet. Pogány rítus és keresztény szentség, mámor és elcsendesedés, földi öröm és spiritualitás találkozik benne. A darabban a tánc rítussá, a pohár emelése imává, a koccintás összekapaszkodó sorsokká válik. A koreográfia – amelyért Orza Calin és Mihályi Gábor felel – erőteljesen épít a néptáncra, amely hol autentikus formájában jelenik meg, hol kortárs mozgásvilággá alakul. Ugyanez a kettősség határozza meg a zenét is: Gera Gábor népzenei ihletésű kortárs kompozíciói mellett, Pál István Szalonna közreműködésével, a hagyományos népzene is megszólal. A látványban szintén múlt és jelen találkozik: Szűcs Edit jelmezei a hagyományos viseletek motívumait kortárs öltözékekkel ötvözik.
Magyar Állami Népi Együttes: A bor dicsérete (Fotó: Gorácz József)
A bor dicsérete egyszerre érzéki és gondolati utazás, amely a magyar néptánc erejével beszél ünnepről, hitről, közösségről, és az élet szeretetéről – méltó módon egy 75 éves táncegyüttes jubileumához.
A bor dicsérete bemutatóját követően november 6-án és 7-én ebben az évben, 2027-ben pedig február 12-én és 18-án láthatja a közönség a darabot változatlan helyszínnel.
Magyar Állami Népi Együttes: A bor dicsérete (Fotó: Gorácz József)
További információ ITT!
Kiemelt kép és fotók: Magyar Állami Népi Együttes
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!