- A személyes adataink ismerete még nem bizonyítja, hogy valódi ügyintéző keres bennünket.
- Okmánymásolatokkal és további adatokkal a nevünkben megpróbálhatnak szerződni is.
- És mi a helyzet az egészségügyi adatokkal?
Online vásárlás, időpontfoglalás, regisztráció – a hétköznapok ügyes-bajos dolgai során számos helyen adjuk meg a személyes adatainkat. A dörzsöltebb szélhámosok ezekhez a szolgáltató adatbázisának feltörésével is hozzáférhetnek, de hamis weboldalakkal, megtévesztő üzenetekkel vagy telefonhívásokkal közvetlenül tőlünk is kicsalhatják őket. Más információkért pedig még ennyit sem kell tenniük; elég, ha összegyűjtik, amit nyilvánosan megosztunk magunkról a közösségi oldalakon.
Milyen visszaélésekhez használhatják az adatainkat?
Egy váratlan telefonhívásnál hamar eloszlathatja a gyanakvásunkat, ha az állítólagos ügyintéző ismeri a nevünket és más személyes adatainkat. Csakhogy a csalók ezekből a részletekből meggyőző történetet építhetnek fel. Igaz, az ellopott információk nem feltétlenül nyitnak meg előttük minden ajtót, de segíthetnek rávenni bennünket, hogy magunk adjuk át a hiányzó adatokat.
Ha a csaló ismeri bizonyos adatainkat, egyszerűbb lehet banki vagy hatósági ügyintézésnek álcáznia az adathalászatot. (Forrás: Getty Images)
Nem mindegy azonban, pontosan mi került illetéktelen kezekbe. Egy név és egy e-mail-cím más lehetőségeket ad a csalóknak, mint egy igazolványmásolat vagy a banki belépési adatok. Összegyűjtöttük, milyen visszaélésekhez használhatják a megszerzett információkat, és hogyan csökkenthetjük a kockázatot.
1. Hitelesebbnek tűnő csaló üzenetek
Ha a csaló ismeri az adatainkat, egyszerűbb lehet banki vagy hatósági ügyintézésnek álcáznia az adathalászatot.
2. Hamis okmányok készítése
Ez Magyarországon is dokumentált módszer. A BRFK egy 2025-ben ismertetett ügyben olyan gyanúsítottról számolt be, aki mások adataival, de saját fényképével ellátott okmányokat használt. A nyomozás szerint ezekkel bankszámlákhoz is hozzáférhetett.
3. Szerződéskötés a nevünkben
A KiberPajzs tájékoztatója szerint a megszerzett személyes adatokkal a csalók telefon-előfizetést vásárolhatnak, vagy akár hitelt is felvehetnek más nevében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen ellopott azonosító szám birtokában máris szerződhetnek helyettünk, ehhez ugyanis a szolgáltató vagy a pénzintézet személyazonosítási eljárását is ki kell játszaniuk. A kockázat akkor a legmagasabb, ha az adataink mellett okmánymásolatokat is megszereznek, vagy hamis okmányokat készíttetnek.
4. Hamis online fiókok létrehozása
Az igazolványunkról készült fényképpel is visszaélhetnek. A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet szerint ilyen képekkel például kriptovaluta-váltóknál próbálhatnak fiókot létrehozni más nevében.
5. Az adatok továbbértékesítése
A megszerzett információkat más csalóknak is eladhatják, vagyis az adataink kézről kézre járhatnak, és újabb visszaélési kísérletekhez kerülhetnek felhasználásra.
Hogyan védekezhetünk?
Az üzenetben kapott link vagy telefonszám helyett a szolgáltató hivatalos honlapjáról induljunk, továbbá ne tegyünk közzé okmányainkról készült fotókat a közösségi médiában, és ismeretlen megkeresésre ne küldjünk igazolványmásolatot vagy bármilyen adatot.
Kapcsolódó: 102 ezer forintot ígér a NAV nevében érkező SMS – itt az újabb átverés
Ha egy szolgáltató valóban személyazonosításhoz kér dokumentumot vagy egyéb információkat, mindig ellenőrizzük, milyen hivatalos csatornán fogadja azt, és bátran kérdezzünk rá arra is, miért van szükség az adatainkra.
A sürgetés, a fenyegetőzés, illetve a jelszavak és jóváhagyó kódok bekérése gyanús jel lehet.
A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet tanácsai is a címzett és az adatkérés ellenőrzését hangsúlyozzák.
Lehet csalni a TAJ-kártya számával?
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) figyelmeztetése szerint csalók próbáltak visszaélni a hivatal nevével; SMS-eket és e-maileket küldenek a TAJ-kártya állítólagos megerősítéséről vagy megújításáról, adathalász weboldalra irányítva a címzetteket. A NEAK ilyen megkereséseket nem küld, ezért a kapott linket ne nyissuk meg, és ne adjunk meg bankkártyaadatokat, illetve ne fizessünk „verifikációs díjat”.
Az adatlopásokról szóló hírek után sokakban felmerül a kérdés, hogy mi történhet, ha a TAJ-számuk kerül illetéktelen kezekbe. Jó hír, hogy a TAJ-szám ugyan személyes adat, de nem jelszó, így önmagában nem ad hozzáférést az EESZT-ben tárolt dokumentumokhoz. Az EESZT tájékoztatója szerint a lakossági felület eléréséhez elektronikus azonosítás szükséges, a NEAK pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészségügyi ellátás igénybevételekor a TAJ-kártya mellett arcképes hatósági igazolvánnyal is igazolni kell a személyazonosságot, amennyiben ezt a beteg egészségi állapota lehetővé teszi.
Persze, ettől még a TAJ-számot is védenünk kell. Ha illetéktelenekhez kerül, egy egészségügyi ügyintézésnek álcázott megkeresésben a bizalmunk elnyerésére használhatják, és további információk átadására próbálhatnak rávenni bennünket. Ez az adathalászat egyik lehetséges forgatókönyve, ezért váratlan adatkérésnél érdemes az intézmény hivatalos elérhetőségén ellenőrizni a megkeresést.
Ez is érdekelhet: A nyilvános wifi veszélyei – 6 kockázatos hiba, amit szinte mindenki elkövet
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!