- 2026. november 13-ra esik egy 1960-as tudományos modell szerint a végítélet.
- A kutatók számításaiba időközben hiba csúszott.
- A maja naptártól az ezredfordulóig számos világvége-dátumról derült már ki, hogy téves.
Egy 1960-ban megjelent tudományos tanulmány szerint 2026. november 13-án, pénteken az emberiség népessége matematikailag a végtelenhez közelít majd. A dátum már csak egy hónapra van, ám a jóslat alapjául szolgáló számítás mára érvényét vesztette. És nem ez az első alkalom, hogy a világvégét egészen pontos napra tették.
Ha minden világvége-jóslat bevált volna, az emberiségnek már jó néhányszor el kellett volna pusztulnia. Túléltük az ezredfordulót, a maja naptár végét, és számos önjelölt próféta tévedését is. Most azonban egy különösen érdekes dátum közeleg. Hamarosan itt van 2026. november 13., péntek, amikor egy több mint hatvanéves tudományos számítás alapján elméletileg bekövetkezne a világvége.
A történet különlegessége, hogy ezúttal nem egy látnok, hanem egy elismert fizikus nevéhez fűződik a meghökkentő időpont. Ráadásul a kutatás egy rangos tudományos folyóiratban jelent meg.
Miért éppen 2026. november 13-ra jósolták a világvégét?
1960. november 4-én a Science című tudományos folyóiratban jelent meg Heinz von Foerster osztrák–amerikai fizikus, Patricia M. Mora és Lawrence W. Amiot tanulmánya. A kutatók az emberiség népességének történelmi alakulását vizsgálták, és egy matematikai modell segítségével próbálták megjósolni, meddig folytatódhat a népességnövekedés. Az eredmény egészen meghökkentő lett.
A számításaik szerint, ha az emberiség létszáma az előző kétezer évben megfigyelt matematikai tendencia szerint növekedne tovább, 2026. november 13-án elméletileg a végtelenhez közelítene.
A kutatásnak egyenesen a Doomsday, azaz Végítélet címet adták, bár azt nem azt állították, hogy ezen a napon ténylegesen megsemmisül a Föld. A dátum egy feltételes matematikai modellből következett, aminek célja a korábbi népességnövekedés hosszú távú fenntarthatatlanságának érzékeltetése volt.
Mi történt a világ népességével azóta?
Az elmúlt évtizedekben éppen az változott meg, amit a hatvanas években még nehéz volt előre látni: a népességnövekedés üteme jelentősen lelassult. Egyre több országban születik kevesebb gyermek, a családok kisebbek lettek, és számos társadalom már nem a túlnépesedéssel, hanem az elöregedéssel küzd. Az ENSZ 2024-es demográfiai előrejelzése szerint a Föld népessége a 2080-as évek közepén érheti el a 10,3 milliárdot, majd fokozatos csökkenésnek indulhat.
Ez a fordulat Magyarországon is ismerős. Nálunk nem az okozza a legnagyobb demográfiai aggodalmat, hogy hamarosan nem férünk el egymástól, hanem a népességfogyás és az idősödő társadalom. A kevesebb aktív dolgozó, az idősgondozás és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága jóval kézzelfoghatóbb fenyegetése, mint az 1960-ban megjósolt végítélet.
Ketyeg az emberiség órája? (Forrás: Fotó: Getty Images)
Hány világvégét éltünk már túl?
A pontosan megjósolt világvége korántsem új találmány. A történelem során vallási mozgalmak, próféták, különböző naptárértelmezések és technológiai félelmek egyaránt szolgáltattak alkalmat arra, hogy az emberiség a közeli pusztulásától tartson. Hogy csak néhány példát említsünk:
-
1844 – A nagy csalódás
William Miller amerikai prédikátor követői Krisztus visszatérését várták, végül 1844. október 22-ére. Amikor ez nem következett be, az esemény a „nagy csalódás” néven vonult be a vallástörténetbe.
-
2000 – Az ezredfordulós számítógépes pánik
Sokan tartottak attól, hogy az Y2K-probléma miatt összeomlanak az informatikai rendszerek. A veszélynek volt valós technikai alapja, de a széles körű megelőző javításoknak is köszönhetően nem következett be globális katasztrófa.
-
2011 – Harold Camping elhibázott próféciája
Az amerikai rádiós prédikátor május 21-re jósolta az ítélet napját, majd később október 21-ét nevezte meg a világ végének. Egyik sem következett be.
-
2012 – A maja naptár félreértelmezése
December 21-én egy hosszú maja naptári ciklus zárult le. Egy népszerű, de hibás értelmezés szerint ez a világ végét jelentette volna. Ehelyett egy újabb nap következett.
És ezek csupán a legismertebb példák. Nincs olyan hiteles, teljes nyilvántartás, amiből pontosan megszámolhatnánk az összes világvége-jóslatot. Annyi azonban biztos, hogy az emberiség már számtalan végítéletnek kijelölt dátumot hagyott maga mögött.
A világvége órája szerint mégis veszélyes időket élünk
Miközben a 2026. november 13-ra vonatkozó népességi számítás nem ad okot aggodalomra, a tudományos világban ma is komolyan foglalkoznak az emberiséget fenyegető kockázatokkal.
A Bulletin of the Atomic Scientists szervezet 2026. január 27-én történelmi rekordot jelentő közelségbe, 85 másodpercre állította a végítélet óráját az éjféltől.
Ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen 85 másodpercünk lenne hátra. Az óra jelképes figyelmeztetés: a szakértők a nukleáris fegyverkezés, az éghajlatváltozás, a biológiai fenyegetések és a mesterséges intelligencia kockázatai alapján értékelik a világ helyzetét.
A különbség lényeges: az óra nem jósol konkrét dátumot, hanem arra figyelmeztet, hogy az emberiség döntései növelhetik vagy csökkenthetik a globális katasztrófák veszélyét. November 13-án tehát minden valószínűség szerint ugyanúgy felkel majd a nap, mint máskor.
Az 1960-as kutatás viszont ma is érdekes emlékeztető arra, hogy még a tudományos előrejelzéseket sem szabad megkérdőjelezhetetlen jövendölésként kezelni. Különösen akkor nem, ha több évtizedre előre próbálják megmondani, mi vár az emberiségre.
Kapcsolódó: Ki volt Kasszandra, a jósnő?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!