- Békés megyében a legmagasabb az ezer lakosra jutó halálozás, miközben az idősek számához viszonyítva itt van a legtöbb idősotthoni férőhely.
- Zalában a legmagasabb az idősek aránya: nagyjából minden negyedik lakos legalább 65 éves.
- Közel kilenc évvel később kötjük meg az első házasságunkat manapság, mint 1980-ban.
Vajon mennyire mások az életkilátásaink az ország különböző részein? Ezekhez a kérdésekhez adhat támpontot a statisztikai hivatal interaktív térképe, amelyen megyei, járási és települési adatokat is böngészhetünk. A KSH adataiból nem kapunk kész válaszokat, inkább lehetőséget arra, hogy a saját tapasztalatainkon túl is tájékozódjunk.
Zalában a legmagasabb az idősek aránya
Az én pénzem cikkében ismertetett 2025-ös adatok szerint Zala megyében ezer lakosból 255 volt legalább 65 éves. Vagyis nagyjából minden negyedik ember ebbe a korosztályba tartozott. Az öregedési index is itt volt a legmagasabb: száz 0–14 éves gyermekre több mint 211 időskorú lakos jutott.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Zalában élnek legtovább az emberek. Az idősek népességen belüli aránya a lakosság összetételéről árulkodik, nem önmagában a várható élettartamról. A két kérdést ezért külön kell vizsgálni.
Mit mutat valójában a Békés megyei halálozási adat?
Békés megye két különböző mutatóval is szerepel az összeállításban. A közölt adatok szerint 2025-ben tízezer legalább 65 éves lakosra 553 idősotthoni férőhely jutott, ami a megyék között a legmagasabb arány volt. Ugyanakkor az ezer lakosra jutó halálozás meghaladta a 15,5-et, míg Pest megyében 11 alatt maradt.
Elsőre meghökkentőnek tűnhet az együttállás, de nem érdemes belőle gyors következtetést levonni. Az ezer lakosra jutó halálozás nem kizárólag az idősek halálozását méri, és a térségek összehasonlításakor a lakosság korösszetételét is figyelembe kell venni. Erre szolgálnak a korösszetétel különbségeit kiszűrő, úgynevezett standardizált mutatók.
A felsorolt számokból tehát nem állapítható meg, hogy Békés megyében hal meg a legtöbb idős ember, és az sem, hogy milyen kapcsolat van az idősotthoni férőhelyek száma és a halálozás között. Ehhez további, részletesebb adatokra lenne szükség.
Az első esküvő is későbbre került
Sokkal később házasodnak a fiatalok, mint a 80-as években.
A házasságkötési adatok már egy jól követhető változást mutatnak. A férfiak 2025-ben átlagosan 33,3 évesen, a nők 30,7 évesen kötötték meg első házasságukat. 1980-ban ugyanez az életkor 24,5, illetve 21,8 év volt. Vagyis mindkét esetben közel kilenc évvel tolódott későbbre az első esküvő.
Ez is érdekelhet: Mi tesz valakit jó házastárssá? Így látják a különböző generációk
Ha nemcsak az első, hanem valamennyi házasságkötést számításba vesszük, magasabb átlagokat kapunk: a férfiaknál 37,2, a nőknél 34,3 évet. A férfiak Zala és Somogy megyében házasodtak a legkésőbb, átlagosan 38,5 évesen; a nőknél Zala vezetett 35,5 évvel.
Nem mindegy tehát, hogy az első esküvőről vagy az összes házasságkötésről beszélünk. Utóbbi adatban az újraházasodók is szerepelnek, ezért félrevezető lenne kizárólag a fiatalok döntéseivel magyarázni a magasabb átlagéletkort.
A térképet böngészve éppen ez a legfontosabb: ne csak azt nézzük, melyik megye áll az első helyen egy listán. Azt a kérdést is tegyük fel, pontosan mit mér az adott szám, így a társadalmunkat jobban megvilágító összefüggések is születhetnek.
Ez is érdekelhet: Női orvos kezelte őket – miért gyógyultak meg nagyobb eséllyel?
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!