- Marleen és André 2022 óta él a Baranya megyei Csertőn.
- Belga munkavállalói nyugdíjukat eddig levonás nélkül kapták, Magyarországon pedig csak helyi adókat fizettek.
- A házaspár története megmutatja, hogy a kedvezőbb megélhetés mellett az adózás és az egészségbiztosítás részleteire is figyelni kell.
Csertő nem az a hely, amely rendszeresen felkerül a külföldi nyugdíjasok bakancslistájára. Nincs tenger, pálmafás sétány vagy nyüzsgő nemzetközi közösség. Van viszont nyugalom, a vidéki ritmusa és sokkal több napsütés, mint amennyit egy belga kisváros kínálni tud.
André Van den Broeck korábban fémipari munkásként dolgozott, felesége, Marleen De Nul pedig gyermekgondozó volt. Amikor elérkezett a nyugdíjas éveik ideje, nem akarták egyszerűen ugyanott folytatni az életüket, ahol addig. Úgy döntöttek, országot váltanak.
2022 szeptemberében költöztek a Baranya vármegyei Csertőre. A választásukban elsősorban a csendes környezet, valamint a naposabb és szárazabb magyar időjárás játszott szerepet.
Az esetük egyáltalán nem példa nélküli. Korábban mi is írtunk arról, hogy egyre több nyugdíjas kezd új életet egy másik országban. Van, akit a kedvezőbb árak, mást a kellemesebb éghajlat vagy a külföldön élő család vonz. Hatvan felett azonban már nem csupán azt kell mérlegelni, hol olcsóbb a kenyér vagy több a napsütés. Az egészségügyi ellátás, az adózás, a biztosítás és a helyi közösség legalább ennyire meghatározza, valóban otthon tudjuk-e érezni magunkat az új országban.
Mire elég nekik a belga nyugdíj Magyarországon?
Marleen és André nem árulta el, pontosan mekkora összeg érkezik havonta a számlájukra, és azt sem részletezték, mennyit költenek a csertői életükre. Amit biztosan tudunk: a nyugdíj az egyetlen jövedelmük, és immár négy éve ebből tartják fenn magukat Magyarországon.
A külföldi nyugdíj vásárlóereje már önmagában komoly előnyt jelenthet. Különösen akkor, ha euróban érkezik, miközben a háztartás mindennapi kiadásainak nagy részét forintban fizetik. Ehhez hozzá jön még, hogy egy baranyai kistelepülésen a lakhatás és számos szolgáltatás jellemzően kevesebbe kerül, mint egy belga nagyvárosban.
Náluk azonban nem kizárólag az árkülönbség számít. Miután bejelentették a belga nyugdíjszolgálatnak, hogy Magyarországra költöztek, járandóságukat adóelőleg levonása nélkül kezdték folyósítani.
Így nem a Belgiumban megadóztatott nettó összeget, hanem a bruttó nyugdíjukat kapták kézhez.
Magyarország a nyugdíjat nem adóztatja meg, ezért a házaspár elmondása szerint itt csak helyi terheket, például önkormányzati adókat fizetett. Ez nem fényűző életet jelent feltétlenül, de nagyobb mozgásteret adhat a mindennapokban. Több maradhat élelmiszerre, a ház fenntartására, autózásra, utazásra vagy éppen váratlan egészségügyi kiadásokra.
A négy Magyarországon töltött évük azt mutatja, hogy a belga nyugdíjukból fenn tudták tartani az itt kialakított életüket gond nélkül.
Aztán megérkezett a levél Belgiumból…
A csertői hétköznapokat nem a magyar benzinár, hanem egy Belgiumból érkező boríték zavarta meg.
Marleen és André a 2022-es jövedelmükről még benyújtott egy belga adóbevallást. Úgy gondolták, ezzel le is zárult az ügy, hiszen már Magyarországon élnek, és adózási szempontból is ide tartoznak.
Nemrég azonban levelet kaptak a belga adóhatóságtól. Mivel a következő évben nem adtak be bevallást, a hivatal saját maga akarta megállapítani a jövedelmüket és a fizetendő adót. Egy hónapot kaptak arra, hogy dokumentumokkal bizonyítsák, miért nem kellene Belgiumban adózniuk.
A levélben magyar állampolgárságukat igazoló iratot is kértek tőlük. Ez érthetően megijesztette a házaspárt: négy éve élnek ugyan Csertőn, de ettől még nem lettek magyar állampolgárok.
A megkérdezett belga adójogász szerint a legtöbb jövedelmük esetében nem is erre van szükségük. A magyar adóhatóságtól kell illetőségigazolást kérniük, amely bizonyítja, hogy életvitelszerűen Magyarországon élnek, ezért itt számítanak adóügyi illetőségűnek.
Marleen néhány munkaéve mindent összekuszálhat
André helyzete viszonylag egyértelmű. Mindig a versenyszférában dolgozott, így munkavállalói nyugdíját a Belgium és Magyarország között létrejött, kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján a lakóhelye szerinti ország kezelheti.
Marleen esetében azonban van egy bökkenő. Hat évig önkormányzati fenntartású napköziben dolgozott, és a fizetését a helyi önkormányzattól kapta. A belga hatóság ezért úgy értelmezhette, hogy nyugdíjának egy része közszolgálati jövedelem.Ez apró részletnek tűnik, mégis sok pénz múlhat rajta.
A közszolgálati nyugdíjakat bizonyos esetekben továbbra is a származási ország adóztathatja. Marleen akkor mentesülhetne ez alól egyértelműen, ha magyar állampolgár lenne.
A helyzet azonban még így sem fekete-fehér. Joost Klaps belga adójogász szerint vitatható, hogy egy önkormányzati napköziben végzett gyermekfelügyelői munka után járó nyugdíjrész valóban ugyanabba a kategóriába tartozik-e, mint egy klasszikus állami szolgálatért kapott ellátás.
A házaspár elküldte észrevételeit a belga adóhatóságnak. Most várnak, és remélik, hogy a csertői otthonuk mellé nem érkezik váratlanul egy jelentős belga adószámla is.
A magyar árak már nekik is magasabbak, mint négy éve
Hiába az euróban kapott nyugdíj, a belga házaspárnak is egyre magasabbak az árak Magyarországon (Forrás: Unsplash/Getty Images)
Marleen és André 2022 őszén érkezett Magyarországra, vagyis végigélte már azt az időszakot, amikor az infláció szinte minden bevásárlásnál újrarendezte az árakat. Hiába tűnik Magyarország nyugat-európai nyugdíjból továbbra is kedvezőbbnek, az itteni élet ma már nekik is többe kerül, mint a beköltözésükkor.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. 2026 augusztusára az éves infláció 1,3 százalékra lassult, az előző hónaphoz képest azonban így is 0,2 százalékos drágulást mértek.
Az alacsonyabb infláció nem azt jelenti, hogy visszatértek a néhány évvel ezelőtti árak.
Csak azt, hogy a már eleve magasabb szintről lassabban drágul tovább az élet. Az élelmiszerek, a gyógyszerek, az otthon fenntartása és a szolgáltatások ára különösen fontos azoknak, akiknek már nincs lehetőségük munkával növelni a havi bevételüket.
A forint árfolyama Marleenék esetében valamelyest tompíthatja a drágulás hatását. Amikor a forint gyengébb az euróval szemben, ugyanaz a belga nyugdíj több forintot ér. Ez azonban kétélű előny: a külföldről érkező termékek, az utazás és több szolgáltatás ára ilyenkor szintén emelkedhet.
Az újrakezdésnek idősen is ára van
Idillinek hangzik, hogy egy belga házaspár nyugdíjasként beköltözik egy magyar faluba. Reggelente csend van, a nyár hosszabb, az euróban érkező járandóság pedig többet érhet, mint odahaza.
Egy ilyen döntésben azonban benne van a megszokott környezet, a barátok és a család hátrahagyása, az idegen nyelv, az egészségügyi rendszer megismerése, valamint az a rengeteg ügyintézés, amelyet egy nemzetközi költözés maga után von. Kell hozzá tehát egy nagy adag kalandvágy és bátorság.
Marleen és André négy éve bizonyítja, hogy nyugdíjasként sem késő új otthont választani. A belga adóhatóság levele ugyanakkor azt is megmutatta nekik, hogy az országhatárokon átívelő életben néha egy hat évig tartó régi munkaviszony is utolérhet bennünket. Most továbbra is Csertőn várják az ügyük végét, mert visszatérni Belgiumba már nem szeretnének.
Fotó: Unsplash/Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!