Cikkünk szerzője Horváth Péter kommunikációs szakember, korábban játékújságíró és lapigazgató, később kommunikációs és AI-tanácsadó. Jelenleg a LogIn Digitális Edukáció Egyesület elnöke és a Képernyőidő magazin alapítója — digitális nevelés és médiatudatosság témában rendszeresen megszólaló szakértő.

Egy friss, országosan reprezentatív felmérés szerint a magyar felnőttek jelentős része úgy gondolja, hogy 16 éves kor alatt korlátozni kellene közösségi média használatát. Hallottál már arról, hogy Ausztráliában már életbe is lépett egy ilyen szabály?

De vajon tényleg a tiltás hozza meg a várt védelmet a gyerekeknek?

Az IDEA Intézet január elején végzett felmérése szerint a magyar felnőttek többsége (55 %) támogatná, hogy itt Ausztráliához hasonlóan Magyarországon is korlátozzák 16 év alattiak számára a közösségi média használatát. Mindössze a válaszadók 22%-a  mondta, hogy ellenezne egy ilyen szabályt.

Külön érdekesség, hogy az eredmények szerint a nők nagyobb arányban támogatnák a tiltást, mint a férfiak: a megkérdezett női válaszadók 59 %-a mondta, hogy örülne egy ilyen korhatár-szabálynak, míg a férfiaknál ugyanez az arány 50 % körül van.

Kapcsolódó: 5 internetes kihívás, amely tragédiához vezethet

Ez az eltérés nem óriási, de látható trendet jelez: a nők valamivel hajlamosabbak támogatni a szigorúbb hozzáférési korlátokat — akár azért, mert általánosságban több aggodalmat éreznek a gyerekek online biztonságával kapcsolatban, akár mert másképp érzékelik a digitális tér kockázatait.

Miért támogatják inkább a nők a tiltást?

A nemi különbségek nem csak a „tiltás-igen” vagy „nem” kérdésre adott válaszokban jelennek meg, hanem szélesebb társadalmi és viselkedési mintákhoz is kapcsolódnak:

• Több nemzetközi kutatás szerint a nők gyakrabban tapasztalnak félelmetes, vagy kockázatos helyzeteket online térben, főképp az őket ért verbális támadások, zaklatások miatt, így kevésbé komfortosak az online aktivitással vagy kockázatvállalással kapcsolatban, mint a férfiak. 
• Más tanulmányok pedig azt mutatják, hogy a nők és lányok esetében az online közösségi média használata és a pszichés jólét közti összefüggés gyakran erősebben rezonál — például a társas összehasonlítás vagy a sztereotípiák miatti negatív élmények jobban befolyásolhatják a lányokat, mint a fiúkat. 

Ezek a kutatási eredmények azt sugallják, hogy amikor a felnőttek — különösen a nők — a gyerekek közösségi média-használatáról beszélnek, többféle aggály és tapasztalat húzódik meg a véleményük mögött, nem csak egyszerűen a „engedjük-nem engedjük” dilemma.

Miért akarják betiltani a közösségi médiát?

A magyar felmérés kapcsán gyakran emlegetik a távoli ausztrál példát, ahol 2025 decemberétől jogszabály tiltotta meg a 16 év alattiak számára a közösségi média használatát. Nemcsak az új regisztrációk, hanem régóta fennálló fiókok is inaktívak lettek, amíg a fiatal be nem töltötte ezt a korhatárt.

A közösségi média az állandó visszajelzésekkel és végtelen görgetéssel könnyen szorongást, függőségi mintákat és önértékelési gondokat okozhat a serdülőknél. De vajon tényleg a tiltás a megoldás? (Illusztráció: Getty Images)

A példa nem egyedi, közel 40 országban van terítéken a közösségi média életkorhoz kötött korlátozásának tervezete, egyes helyeken már konkrét törvényjavaslatok formájában. Például Dániában – ott a 15 év alattiakra vonatkozna a tiltás. 

Mi szól a tiltás mellett?

Az egyre radikálisabb hangok hátterében erős szülői  és generációs aggodalom állhat. Sokan úgy látják, hogy a közösségi média algoritmusai, az azonnali visszajelzések és a folyamatos, „végtelen görgetés” könnyen okozhatnak függőségi jeleket, szorongást vagy önértékelési problémákat a serdülők körében – különösen, ha még nem alakult ki a kritikus gondolkodásuk.

Nem véletlen, hogy a Európai Parlament is javasolta, hogy az uniós tagállamokban a fiatalok ne férhessenek hozzá a közösségi médiához 16 éves kor előtt, vagy legalább legyen alapértelmezett korhatár. 

Valóban csökkenti a tiltás a gyerekek online kockázatait?

Nem minden szakértő gondolja azt, hogy egyszerű tiltással megoldható minden probléma. A Képernyőidő magazin összegző cikkében rámutat: maga a tiltás nem garantálja a gyerekek biztonságát az online térben, hiszen a fiatalok VPN, más applikációk vagy titkos profilok formájában viszonylag könnyen kerülhetik meg a technológiai korlátot.

Rosszabb esetben olyan platformokat kezdenek el használni (ahogy az ausztrál példa is mutatja), amelyek sokkal kevésbé átláthatóak és szabályozottak, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok. És tényleg el sem tudjuk képzelni, milyen irányokat vehet ez a kísérletezés.

Ráadásul a jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy a káros hatások és a serdülők online viselkedése közötti kapcsolat nem ok-okozati, hanem korrelatív: több tényező (például családi háttér, offline kapcsolatok, digitális készségek) alakítja, hogyan hat a közösségi média használata a fiatalokra.

A tiltás nem elég, de akkor mit tehetünk?

Több szakmai értékelés is arra hívja fel a figyelmet, hogy a tiltás önmagában nem elég. A tudatosabb jövő inkább a digitális írástudás fejlesztéséről, a szülői és pedagógusi támogatásról szólhatna, és persze fontos lenne, hogy maguk a platformok tegyék biztonságosabbá a környezetet – jobb moderációval és olyan funkciókkal, amelyek nem ösztönzik a káros viselkedést.

Persze ez kicsit utópisztikus gondolat, az önszabályozás sosem volt a nagyvállalatok erénye, így a siker főleg a felhasználók, családok, nevelők tudatosságán múlik majd.

Mit tehetünk szülőként a gyerek online biztonságáért?

Nemzetközi ajánlások (például az UNICEF és a Safer Internet Centre Hungary iránymutatásai) szerint a tiltásnál sokkal hatékonyabb a tudatos jelenlét és a fokozatos tanítás.

• Beszélgessünk rendszeresen az online élményeikről! Ne csak problémánál kérdezzünk. Ha természetes téma az internet, a gyerek hamarabb szól, ha kellemetlen vagy ijesztő dolog történik.
• Állítsunk fel közös szabályokat! Legyen megegyezés: mennyi képernyőidő fér bele naponta, mikor nincs telefon (pl. vacsora, lefekvés előtt) milyen appokat lehet használni A közösen kialakított szabályokat a gyerekek sokkal könnyebben elfogadják.
• Tanítsuk meg a „digitális önvédelmet”! Fontos alapok már kisiskolás korban: személyes adatot nem adunk meg idegeneknek gyanús linkre nem kattintunk képernyőfotót készítünk zaklatás esetén tudjuk, hogyan kell jelenteni vagy blokkolni.
• Használjunk szülői felügyeleti eszközöket – de ne titokban! A technikai kontroll (korhatár, időlimit) hasznos, de mindig beszéljük meg, mi miért történik. A cél nem a megfigyelés, hanem a biztonság.
• Mutassunk példát! Ha mi is állandóan görgetünk, nehéz hitelesen határokat kérni. A saját képernyőhasználatunk a legerősebb nevelési eszköz.
• Erősítsük az offline kapcsolatokat! A kutatások szerint azok a gyerekek ellenállóbbak az online negatív hatásokkal szemben, akiknek stabil családi hátterük és élő baráti kapcsolataik vannak.

Kiemelt kép: Getty Images