• Egy több százmillió éves lelet most teljesen új értelmezést kapott.
• A kutatók szerint az élőlény egyik ismert csoportba sem illeszthető be.
• A modern vizsgálati módszerek döntő bizonyítékokat szolgáltattak: az evolúció története jóval összetettebb lehet, mint eddig hittük.

Ha Skócia és misztikum, akkor sokaknak a Lock Ness-i szörny jut eszébe, pedig léteztek még ennél is titokzatosabb óriások. A skóciai kutatók most új fénybe helyezték a több mint 370 millió éves rejtélyt, amelyet a tudomány prototaxites (prototaxiták) néven ismer. A friss eredményeket a rangos Science Advances folyóirat közölte, és a felfedezés alapjaiban kérdőjelezi meg, mit gondoltunk eddig a korai földi életről.

Egy „fatörzs”, ami nem fa

A megkövesedett maradványok első pillantásra egy lombkorona nélküli fatörzsre emlékeztetnek. Nem csoda, hogy amikor 1843-ban először felfedezték őket – a Heidelbergi Egyetem közlése szerint –, sokáig nem tudták hová sorolni.

Később a kanadai geológus, John William Dawson úgy vélte, elkorhadt óriás tűlevelűek maradványairól lehet szó. Innen ered a prototaxites elnevezés is: a „proto” (ősi) és a „taxites” (tiszafa) szavakból. Csakhogy a modern vizsgálatok mást mutatnak.

Egy külön evolúciós ágról van szó? A skóciai Rhynie Chert kőzetformáció – amely nagyjából 407 millió éves – fosszíliáin végzett molekuláris elemzések kimutatták: a prototaxiták kémiai összetétele jelentősen eltér az ugyanebből a korból származó gombákétól.

A kutatók szerint ez az élőlény nem illeszthető be sem a növények, sem a gombák, sem az állatok közé. Ehelyett egy saját, mára teljesen kihalt eukarióta fejlődési vonalat képviselhetett.

Kapcsolódó: 6 dolog, amiben az evolúció kibabrált velünk – a futástól a szülésig

Az evolúció nem egyenes vonalú történet, a Föld múltja tele van zsákutcákkal, elágazásokkal és eltűnt világokkal (Fotó: Canva)

Ez azt jelenti, hogy a Föld történetében létezhetett egy olyan „életkísérlet”, amely végül nem maradt fenn – de egy ideig meghatározó szereplője volt a szárazföldi ökoszisztémáknak.

Hogyan élhetett?

A tudósok úgy vélik, a prototaxiták nem kizárólag fotoszintézissel jutottak energiához. Nem találtak bizonyítékot zuzmószerű szimbiózisra sem, és nem rendelkezett a mai gombákra jellemző kiterjedt micéliumhálózattal.

Magyarán: egy olyan, ma már elképzelhetetlen életstratégiát követhetett, amely teljesen eltér a jelenlegi élővilág működésétől.

Our paper on the mysterious Devonian organism Prototaxites has now finally been published! See the paper here (www.science.org/doi/10.1126/...) and our explainer thread below! Prototaxites reconstruction by Matt Humpage

[image or embed]

— Laura Cooper (@transitionalform.bsky.social) 2026. január 21. 20:25

Mit jelent ez számunkra?

A felfedezés arra emlékeztet, hogy az evolúció nem egyenes vonalú történet. A Föld múltja tele van zsákutcákkal, elágazásokkal és eltűnt világokkal. A prototaxiták pedig azt bizonyítják: az élet sokkal kreatívabb, mint hinnénk. És talán épp ez benne a legizgalmasabb – hogy még mindig vannak kérdések, amelyekre csak most kezdjük megtalálni a válaszokat.

Ez is érdekelhet: Azért ment egyetemre, hogy cáfolja az evolúciót – Ma sorozatot vezet róla Ella Al-Shamahi

Kiemelt kép: Canva