Scott Kuru, a Freedom Property Investors alapítója és vezérigazgatója egy LinkedIn-posztban osztotta meg provokatív véleményét, miszerint „Soha ne vegyél fel senkit, aki munka-magánélet egyensúlyt keres.”
A kijelentés nagy vihart kavart, különösen azért, mert olyan időszakban hangzott el, amikor a kiégés tömeges probléma, és egyre több munkavállaló próbál elmozdulni a toxikus „élj a munkádnak” kultúrától.
Miért gondolja ezt egy vezető?
Kuru később pontosította: szerinte az élet különböző területeinek valóban összhangban kell lenniük, de tapasztalatai alapján azok, akik már az állásinterjún hangsúlyozzák a munka-magánélet egyensúlyát, nem a szakmai fejlődésre fókuszálnak.
Állítása szerint ezek a jelöltek:
- kevésbé elkötelezettek a saját karrierjük iránt,
- nem hajlandók extra energiát beletenni a munkába,
- és nem igazán járulnak hozzá a cég hosszú távú növekedéséhez.
A vezérigazgató külön kitért a rövidebb munkahétre is. „Láttam már cégeket, amelyek 4 napos munkahéttel próbálták bevonzani a jelölteket. Ám az egyetlenek, akiket ezzel meg lehet nyerni, azok, akik már feladták a fejlődést.”
Az internet azonnal reagált
A kijelentések hatására gyakorlatilag felrobbant a LinkedIn. Az egyik első hozzászóló így reagált: „Definiálni kellene, mit jelent ma a munka-magánélet egyensúlya egy virtuális világban. Hogyan jutottunk el oda, hogy minden második ember kiégett?”
Állásinterjún a munka-magánélet egyensúlyáról beszélni egyes vezetők szemében vörös zászló lehet, miközben a kutatások szerint a kiegyensúlyozott élet valójában növeli a teljesítményt és csökkenti a kiégést (Fotó: Getty Images)
A kommentelő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiégés ma már hivatalosan elismert betegség, ami súlyos egészségügyi és gazdasági következményekkel jár mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.
A számok mást mondanak
Kuru állításaival szemben több kutatás is azt mutatja, hogy a munka-magánélet egyensúlya nemhogy lustaságot, hanem jobb teljesítményt eredményez:
- Egy 2020-as tanulmány szerint a dolgozók 76%-a égett ki a túlzott munkaterhelés miatt.
- A kiegyensúlyozott életet élő munkavállalók 21%-kal hatékonyabban dolgoznak, mint túlterhelt társaik.
Kevesebb óraszám, kevesebb munka?
A vezérigazgató szerint a 4 napos munkahét csökkenti a produktivitást, ám a gyakorlat gyakran az ellenkezőjét mutatja. Rövidebb munkaidő mellett:
- nő az egyéni teljesítmény,
- csökken a hibák száma,
- alacsonyabbak a hosszú távú költségek.
Igaz, a rövidebb munkahét bevezetése extra kihívásokat is jelenthet. A vezetőknek például hatékonyabb működési stratégiát kell kialakítaniuk, és előfordulhat, hogy ugyanazért a fizetésért kevesebb ledolgozott óra jut. Sok cég azonban felismeri, hogy az elkötelezett, nem kiégett dolgozó hosszú távon sokkal jobb befektetés.
Kapcsolódó: „Kérsz egy kávét?” – Ezzel a teszttel szűri a szigorú főnök az állásinterjúra érkezőket
A tanulság tehát egyértelmű: bár a munka-magánélet egyensúlya a legtöbb dolgozó számára alapvető igény, nem minden munkaadó értelmezi ezt ugyanúgy.
Egyes vezetők szemében már az is vörös zászló lehet, ha ezt az állásinterjún szóba hozod.
Hogy ez mennyire rontja Kuru és cége megítélését, az még kérdéses – az viszont biztos, hogy a kijelentése újra fellobbantotta a vitát arról, mit is jelent ma valójában „jó munkavállalónak” lenni.
Kiemelt kép: Getty Images
