Amikor belépünk a felnőttkorba, hamar rájövünk, milyen nehéz is valójában, és gyakran nosztalgiával gondolunk vissza a gyerekkorunkra. Sokan vallják, hogy a húszas éveik jelentették életük legmegterhelőbb időszakát, ami nem csoda – meg kell szoknunk az önálló életet és azt az érzést, hogy végső soron mindenért mi vagyunk a felelősek.

Ilyenkor könnyen úgy tűnhet, a felnőttlét közel sem olyan vonzó, mint azt korábban hittük. De mi van akkor, ha valójában 18 éves korunk után még nem is számítunk igazán felnőttnek?

Az agyunk valójában csak jóval 18 után éri el a felnőttkort

Bár sok országban a 18 éves kort tekintik a felnőtté válás hivatalos mérföldkövének, a tudósok szerint az agyunk csak évekkel később éri el azt az állapotot, amely valóban készen áll a felnőtt életre. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányban kutatók 3082 ember agyi aktivitását elemezték 0 és 90 év között.

Bár a jog szerint 18 évesen válunk felnőtté, kutatók szerint az agy felnőttkori fejlődése csak körülbelül 32 éves korban jut el a csúcsra (Fotó: Getty Images)

Az agy topográfiáját vizsgáló módszer segítségével azt találták, hogy az élet során öt fő topológiai fejlődési szakasz figyelhető meg, amelyek nagyjából

9, 32, 66 és 83 éves kor körül jelentkeznek.

A kutatók következtetése az volt, hogy a valódi felnőttkor kezdete 32 éves korra tehető. „Eredményeink arra utalnak, hogy a serdülőkori topológiai fejlődés nagyjából 32 éves korig tart, mielőtt az agyi hálózatok egy új fejlődési pályára lépnének” – írták a kutatók. 

Kapcsolódó: 5 mondat, ami bizonyítja, hogy jó embert neveltél a gyerekedből

Kompromisszumra lenne szükség a felnőttkor meghatározásakor

A szakértők szerint máig nem teljesen egyértelmű, miért éppen a 18 éves kort tekintik világszerte a nagykorúság határának – azon kívül, hogy így alakult ki a hagyomány. Bár a 32 év elsőre soknak tűnhet, a tudósok szerint korántsem lenne indokolatlan. A 32 ugyan nem tűnik különösebben kiemelkedő életkornak,

mégis ekkor zajlik le számos fontos változás az agyban.

Alexa Mousley, a tanulmány vezető szerzője és a Cambridge-i Egyetem idegtudósa a Scientific American-nek elmondta: „Azt látjuk, hogy a gyermekkorból a harmincas évekbeli agyi csúcs felé vezető fejlődési útvonal egyértelműen elkülönül az élettartam más szakaszaitól. Ez nem azt jelenti, hogy egy 17 éves és egy 30 éves agya ugyanúgy néz ki, hanem azt, hogy az ekkor végbemenő változások típusa hasonló.”

Természetesen a gyakorlatban lehetetlen lenne, hogy valakit csak 32 évesen tekintsünk felnőttnek, és addig ne szavazhasson, ne járhasson főiskolára vagy ne dolgozhasson teljes munkaidőben. Nem feltétlenül szükséges tehát törvényi változtatás, de fontos felismerni, hogy az agy 18 évesen még aktívan fejlődik – vagyis attól, hogy valaki jogilag felnőtt, még nem biztos, hogy készen áll mindarra a felelősségre, amely ezzel a státusszal jár.

Ez is érdekelhet: 7 jel, hogy gyerekként érzelmileg érvénytelenítettek

Kiemelt kép: Getty Images