• A kutatásban résztvevők agyát egészen  a születéstől egészen idős korig figyelték.
• Kiderült, mikor megy végbe a legnagyobb változás.
• A tanulmány azt is feltárja, melyik életkorban van a legnagyobb esélye a mentális betegségek kialakulására.

A kutatásban azt vizsgálták, pontosan mely életkorban kezdődik a szellemi hanyatlás. A Cambridge-i Egyetem tudósai 0 és 90 év közötti 3802 ember agyi képalkotó vizsgálatait elemezték és hasonlították össze.

Az agy öt életszakasza

Eredményeik szerint életünk négy fontos fordulópont mentén, öt nagy szakaszra osztható:

• gyermekkorra,
• serdülőkorra,
• felnőttkorra,
• korai öregedésre,
• és késői öregedésre.

A tudósok úgy találták, hogy közel három évtizednyi „átkábelezésre” van szükség ahhoz, hogy az agy elérje a felnőttkori formáját. Azt is megállapították, hogy a harmincas éveink közepére stabilizálódik az intelligenciánk és a személyiségünk.

A 66. életév körül azonban elindul a változás.

Az agy már nem lesz hatékonyabb, a szerkezete sem fejlődik, miközben az egyes területek egyre inkább elkülönülnek egymástól.

1. Gyermekkor (0–9 év): intenzív átalakulás

A gyermekkor az agy egyik legmozgalmasabb időszaka. Az agy szürke- és fehérállomány térfogata növekszik, a külső agyi redők pedig stabilizálódnak. A fehérállomány az agyon belüli kommunikációért felel, a szürkeállomány pedig a memóriát, az érzelmeket és a döntéshozatalt irányítja. Kilenc éves kor körül érkezik az első nagy fordulópont, amikor a kognitív képességek ugrásszerűen változnak.

2. Serdülőkor (9–32 év): finomhangolás és hatékonyság

Serdülőkorban az agy tovább fejlődik és egyre „hatékonyabban van bekötve”. Minél több a rövid, közvetlen kapcsolat két terület között, annál gyorsabban tudnak kommunikálni egymással. Ez jobb kognitív teljesítményt eredményez, a folyamat pedig a harmincas évek elején éri el a csúcsát. Ugyanakkor ebben az időszakban alakulnak ki a leggyakrabban a mentális zavarok.

3. Felnőttkor (32–66 év): a leghosszabb stabil szakasz

A 32 és 66 év közötti időszakban a legstabilabb az agy. Ebben a periódusban a változások lassabban zajlanak.

Kapcsolódó: Ha erre a három dologra odafigyelünk étkezéskor, máris sokat tettünk a mentális egészségünkért

4. Korai öregedés (66+): lassú hanyatlás

Ilyenkor fokozatosan csökken az idegi kapcsolatok száma, és romlani kezd a fehérállomány minősége. Ebben az életkorban nő azoknak az egészségügyi problémáknak a kockázata, amelyek hatással lehetnek az agyra, például a magas vérnyomás.

Az időskori agyi hanyatlás során nemcsak a kapcsolatok száma csökken, hanem az információáramlás is lassabbá válik, ami hat a memóriára, a koncentrációra és a mindennapi döntéshozatalra is. (Fotó: Getty Images)

5. Késői öregedés (83+): drámai visszaesés

Ekkor az agy egyre inkább bizonyos kulcsfontosságú régiókra támaszkodik, mert a serdülőkorban kiépített sok kapcsolat ekkorra elveszik. A kutatók szerint ahogy egyes agyi kapcsolatok gyengülnek, más területek felértékelődnek, hogy fenntartsák a kommunikációt.

Mit üzen mindez az agyunk működéséről?

A kutatás végső tanulsága, hogy az agyunk sokkal dinamikusabb és rugalmasabb szerv, mint korábban hittük. Egész életünkben újrarendezi a kapcsolatait, alkalmazkodik a terheléshez, és próbálja fenntartani a működés egyensúlyát. A mostani eredmények azt is megmutatják, hogy a szellemi hanyatlás nem egyik napról a másikra történik, hanem apró, egymásra épülő lépések sorozatán keresztül.

Kapcsolódó: Ezek a tápanyagok lassítják a szellemi hanyatlást

Kiemelt kép: Getty Images