- A tudatos ignorálás egy új időmenedzsment-technika.
- A digitális tér újraszervezésével akár napi egy óra szabadidőt is nyerhetünk.
- A laterális olvasással kiszűrhetjük a hiteles, fontos tartalmakat.
Az online tér és a különféle digitális platformok folyamatosan versenyeznek a figyelmünkért, olyan tartalmakkal csalogatnak, amelyek árthatnak, de minimum feleslegesen fárasztják az idegrendszerünket.
Bár évek óta azt halljuk, az online térben is gondolkodjunk kritikusan, a szakértők mostanra egyértelművé tették: önmagában már ez is kevés. A pszichológusok és a neveléstudományi szakemberek szerint a figyelmen kívül hagyás (ignorálás) legalább olyan elengedhetetlen a modern médiatudatossághoz, mint a kritikai gondolkodás.
Ez a fejleszthető készség – amelyet „kritikai ignorálásnak” neveznek – abban segít, hogy az igénytelen, hiteltelen vagy manipulatív tartalmakat kiszűrjük.
Ahhoz, hogy jól és biztonságban érezzük magunkat az online térben, azt is tudnunk kell, mit nem érdemes elolvasni, megnézni vagy megnyitni. A digitális öngondoskodás része lett az is, hogy tudatosan védjük a saját figyelmünket.
3 módszer, amivel kiiktatod az online zajt
1. Figyelemkímélő beállítások
A kutatók szerint az egyik leghatékonyabb stratégia az, ha szó szerint átrendezzük a digitális életünket. Ahogyan a nassolnivalókat is elrejtjük a kamra vagy szekrény mélyére, úgy rejthetjük el a figyelmünket rabul ejtő appokat is.
- Rendezzük mappába a szórakoztató appokat a mobilon, így megelőzhetjük a kísértést.
- Állítsunk be időkorlátok a közösségi médián (pl. Képernyőidő vagy Fókusz módok segítségével).
- Szürkeárnyalatos kijelző, hogy kevésbé legyen csábító a telefon.
- A felesleges oldalak kikövetése, vagy a zajos, túlzsúfolt, igénytelen híroldalak, webshopok, appok némítása.
- A folyton pittyegő, értesítésekkel bombázó (pl.: üzenetküldő) platformok ideiglenes jelzőhangjainak kikapcsolása.

A kijelző fényerejének csökkentése is segít csillapítani a vágyat, hogy folyton a mobilért kapkodjunk (Fotó: Canva)
Ez a néhány lépés még messze nem detox, hanem digitális önvédelem. A módszer működik: már az is rengeteget számít, ha napi 30–60 perccel kevesebb időt töltünk görgetéssel. A felszabaduló időt fordíthatjuk egy kis esti sétára, beszélgetésre, olvasásra… vagy csak élvezzük a csendet!
2. Laterális olvasás
Ha ismeretlen, de gyanús hírre, weboldalra vagy információra bukkansz, ne csak a cikket vizsgáld meg. A profi tényellenőrzők sem így csinálják. Ők kilépnek az oldalról, és rákeresnek a szerzőre, a forrásra, az állításra – több megbízható helyen is.
Ez az ún. laterális (oldalirányú) olvasás. Olyan, mintha nem egy kirakatot néznénk, hanem körbesétálnánk az egész üzletet, hogy megtudjuk, valójában mennyi minden van benne.
3. Ne etessük a trollokat!
A trollok az online tér hívatlan energiavámpírjai. A kommentháborúk, a provokációk és a félrevezető tartalom mennyisége csak akkor növekszik, ha reagálunk rájuk. A trollok, a dezinformáció terjesztői, és a zaklatók bizony hasznot húznak az interakcióinkból, ezért fontos, hogy ne adjunk nekik lendületet az algoritmusban. A leghatékonyabb stratégia ez:
- Ne válaszoljunk! (És ne javítsuk ki, még a helyesírási hibáikat sem, mert ezzel fenntartjuk a bejegyzés, komment megjelenését.)
- Ne vitatkozzunk!
- Ha kell, blokkoljuk és szükség esetén jelentsük a zaklató trollt!
Ezzel megvonjuk tőlük azt a figyelmet, ami miatt egyáltalán belekezdenek a zaklatásba vagy valótlan hírek, információk terjesztésébe.
Új médiatudatosság születik
A kritikai ignorálás nem a kíváncsiság ellentéte, hanem a józan önvédelem része. Minél kevesebb digitális zaj ér el, annál több energiánk marad a valódi értékre: a hiteles információra, az emberi kapcsolatokra és a saját belső nyugalmunkat is védjük vele.
Kapcsolódó: 4 jel, hogy digitális demenciában szenvedsz
Kiemelt kép: Canva