- Hatodik éve nincs velünk Vekerdy Tamás.
- A szakember gondolatai ma talán aktuálisabbak, mint valaha.
- 10 fontos idézettel emlékezünk munkásságára.
Vekerdy Tamás (1935–2019) neve évtizedek óta egyet jelent a szeretetteljes nevelés és az emberközpontú pedagógia eszméjével. Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb hatású gyerekpszichológusa, írója és pedagógiai gondolkodója egész életében azért dolgozott, hogy együtt megőrizhessük a legfontosabbat: a boldog, szabad gyerekkort.
A szakember elsők között mondta ki, hogy a teljesítménykényszer, a túlféltés és a korai versenyeztetés nem tesz jót a gyerekeknek. Vekerdy szerint a gyermeki fejlődés alapja a biztonság, a játék és a kreatív szabadság – ezek nélkül nem alakulhat ki egészséges önbizalom és belső stabilitás.
Kalandos életút
Vekerdy Tamás először jogi diplomát szerzett, majd az ELTE pszichológia szakát is elvégezte. Később házitanítóként, majd pszichológusként nevelési tanácsadókban dolgozott, volt statiszta, 1969–1972 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó pszichológiatanára, később a Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa. Mindeközben országos ismertségre tett szert.
A rendszerváltás után aktívan részt vett a magyar Waldorf-mozgalom elindításában: közreműködött az első hazai Waldorf-óvoda és -iskola megalapításában, és évekig vezette a tanárképzést.
Európa-szerte ismert szóvivője lett a szabad iskolázás és alternatív pedagógia ügyének. Előadásaira hetekre előre elfogytak a helyek, könyvei és cikkeit pedig szülők generációi olvasták és idézték.
Mindenki hallgat Vekerdy Tamásra
Lapunkban is hosszú éveken át jelent meg népszerű rovata, ahol olvasói kérdésekre válaszolt, egy-egy levél kapcsán sokszor egész családok dilemmáit segített kibogozni. Írásaiban mindig közvetlen hangon, empatikusan, mégis határozottan szólalt meg, olvasóink számára ő volt „a pszichológus, aki érti a szülőket is”.
Több tucat művében foglalkozott gyereklélektannal, a szeretetteljes nevelés és az „elég jó szülőség” kérdéseivel. Azt vallotta, nem kell tökéletes szülőnek lenni – elég, ha jelen vagyunk, figyelünk, és elfogadjuk gyermekeinket olyannak, amilyenek.
Tanácsaival sok család tanult meg elengedni, nem túlaggódni, és hagyni, hogy a gyerekek önálló, magabiztos, kíváncsi emberekké váljanak.
Vekerdy Tamás öröksége nemcsak a pedagógusoké vagy a pszichológusoké, hanem mindenkié, aki valaha szülő, nagyszülő, tanár vagy egyszerűen csak hatást gyakorló, felnőtt ember volt egy-egy gyerek mellett. Nem csoda, ha ma is újra és újra felidézzük gondolatait, amelyek ma talán aktuálisabbak, mint valaha. Egy olyan korszakban, amikor a digitális zaj, az iskolai stressz és a szülői megfelelési kényszer egyre erősebb, különösen fontos, hogy meghalljuk a hangját.
Kattints a galériára az idézetekért!




Kapcsolódó: Interjú Vekerdy Tamás pszichológussal
Kiemelt kép: Central Médiacsoport/Garai Edit