Mit árul el rólad a kedvenc évszakod?

Miért szeretünk bizonyos évszakokat? Pszichológiai, biológiai és gyerekkori élmények is befolyásolják.
Hangulatunkra nagy hatással van az időjárás és a fény.
Évszakpreferenciák és személyiség – Mit árul el rólunk, hogy melyik a kedvenc évszakunk?

„…nálam a négy évszak közül három mindig ősz lehetne” – mondja Szász Péter 1976-os, Szépek és bolondok című filmjében Gadácsi (Andor Tamás) egy beszélgetés során. Valahogy én is így vagyok ezzel. A negyedik pedig lehetne a tél, de olyan igazi, régifajta. Ropogós hóval, sífutással a Normafán. Sokak szerint – főleg a nyár megszállottjai szerint – nem vagyok normális.

Számomra gyönyörűek az őszi, éles fények. Számukra ez azt jelenti, hogy korán sötétedik, ami együtt jár azzal, hogy borongós a hangulatuk. Számukra az eső a rosszkedv, a hó pedig a rémálom biztos receptje. A nyárimádók leginkább téli álmot aludnának, és csak az első melegebb, tavaszi napsugarak megjelenésekor dugnák ki otthonról a fejüket. A hozzám hasonlók viszont imádják, ha korán esteledik, a hűvös szélben sétálni vagy az eső kopogását hallgatni maga a mennyország.

Valójában mindössze arról van szó, hogy másképp hangolódunk az évszakokra. És az nagyon érdekes: egy ilyen apróság, mint hogy ki melyik évszakban érzi jól magát, sok mindent elárulhat a személyiségünkről, a hangulatunk működéséről, sőt akár a gyerekkori élményeinkről is.

Miért vonz bennünket egyik évszak jobban, mint a másik?

Ugyan a szezonális preferenciák pszichológiájáról kevés kutatás létezik, de a kutatók kétségtelenül megállapították, hogy a hőmérséklet és a fény változásai befolyásolhatják az érzelmeinket és viselkedésünket. A hosszú, világos napok serkentik a szerotonin termelődését, energiát adnak, míg a rövidebb, sötétebb téli hónapok sokaknál fáradtságot, levertséget okozhatnak. Nem véletlen, hogy a szezonális depresszió (SAD) gyakran télen jelentkezik.

Télimádó társaim pedig jó, ha tudják, hogy kevésbé gyakori ugyan, de előfordul olyan is, hogy nyáron jelentkeznek tünetek. A meleg időjárás, a hosszabb nappalok és a magas pollenkoncentráció miatt kialakulhat nyári depresszió is. Nagy általánosságban a földrajzi környezet is formálja a kötődésünket: aki napsütéses mediterrán tájon nőtt fel, másként viszonyul a télhez, mint aki havas teleket élt meg gyerekként. De az is számít, milyen emlékek kapcsolódnak a nyaralásokhoz, iskolakezdésekhez vagy épp karácsonyhoz.

Kapcsolódó: Ezt árulja el rólad, hogy milyen színű autót vezetsz

A fény pedig még ennél is fontosabb tényező: a napfény szabályozza a cirkadián ritmust, azaz a biológiai óránkat. Amikor kevesebb fény ér, a szervezet melatonint termel, ami álmossá tesz. Ezért van az, hogy a sötétebb napok sokaknál levertséget hoznak, míg a világos, napsütéses időszakokban szinte szárnyalnak.

Hogyan hat ránk az időjárás?

Érdekes kutatások bizonyítják, hogy a hőmérséklet a hangulatunkat és a másokról alkotott véleményünket is befolyásolhatja. Például agresszívebbé is tehet. 2017 szeptemberének végétől 2018 elejéig Kaliforniában és Kenyában 2000 egyetemista részvételével végeztek egy igen érdekes kutatást, amit a Kaliforniai Egyetem egyik kutatócsoportja irányított. Arra jutottak, hogy a nagy meleg fokozza a szervezet terhelését – energiát von el az agytól, amely így kevésbé tudja fékezni az impulzív viselkedést.

A hőség kellemetlenséget, rossz alvást, tápanyagvesztést és szorongást is okozhat, ami együtt irritációhoz, indulatosabb reakciókhoz vezet. A kutatások szerint a magas hőmérséklet nem önmagában vált ki agressziót, de felerősítheti a meglévő feszültségeket és növelheti a rossz döntések esélyét.

Másokat is másként ítélünk meg

A Bolognai Egyetemen pedig egy 2014-es kutatásban azt figyelték, hogy miként látnak az emberek bizonyos bűnözőket attól függően, hogy milyen környezetben nézték a képeiket. A kutatás szerint a hőmérséklet is befolyásolja: hidegebb szobában a résztvevők inkább „hidegvérűnek”, előre megfontoltan cselekvőnek látták a bűnözőket, és súlyosabb bűntetteket tulajdonítottak nekik. Melegebb szobában viszont „forrófejűnek”, impulzívnak tartották őket, és inkább hirtelen indulatból elkövetett bűnöket kapcsoltak hozzájuk.

Ez azt mutatja, hogy a hőmérséklethez kötődő kognitív asszociációk szorosan összefonódnak a bűnözésről és szándékról alkotott ítéleteinkkel. Ezek az eredmények azért vitatottak, de annyi bizonyos, hogy a testhőmérsékletünk és a környezeti hatások finoman hangolják az érzéseinket.

Kedvenc évszakunk a személyiségünkről is árulkodik

A témában leginkább „népi megfigyeléseket” találhatunk, nem pedig pszichológiai tanulmányokat, mindenesetre érdekes. Aki szeret belemélyülni saját személyiségébe, akár innen is meríthet inspirációt.