Vajon mi húzódik meg e különbség mögött? És milyen következményei lehetnek ennek hosszabb távon?

A mesterséges intelligencia térnyerése sokak számára jelent új lehetőségeket: gyorsabb munkavégzést, hatékonyabb problémamegoldást és kreatívabb gondolkodást. Mégis, egyre több kutatás mutatja, hogy a technológia bevezetésének üteme nem egyenlő.

Egy 2024-es átfogó nemzetközi tanulmány szerint a nők átlagosan 25%-kal kisebb arányban használják a generatív AI-eszközöket, mint a férfiak. Különösen szembetűnő a különbség a telefonos alkalmazások, például a ChatGPT, Claude vagy Perplexity esetében: a felhasználók többsége férfi, a nők itt erősen alulreprezentáltak.

Ez a szakadék nem csupán technológiai hozzáférés kérdése, hanem mélyebb társadalmi és pszichológiai okokra vezethető vissza.

A kutatók szerint a nők gyakran nem azért nem használják ezeket az eszközöket, mert ne tudnák, hogyan működnek – hanem mert úgy érzik, használatuk megkérdőjelezheti a kompetenciájukat.

A nők nem akarnak kevésbé kompetensnek tűnni

A mesterséges intelligencia használata – különösen a munkahelyeken – egyesek számára az ügyesség és előrelátás jele, másoknál viszont akár a csalás gyanúját is keltheti. A Harvard Business School egyik kutatója, Rembrand Koning úgy fogalmazott a HuffPostnak: egy férfi szoftvermérnök, aki alkalmazza az MI-megoldásokat, dicséretre számíthat.

Egy női mérnök viszont könnyen tart attól, hogy azt hiszik: mesterséges segítséggel próbálja pótolni a „hiányos tudását” – függetlenül attól, hogy ez valójában igaz-e vagy sem.

A társadalmi elvárások és munkahelyi megítélés tehát nem azonos módon érintik a nemeket. A női felhasználók gyakrabban számolnak be arról, hogy erkölcsi vagy hitelességi aggályaik vannak az AI használatával kapcsolatban. A kérdés gyakran így hangzik:

„Megtehetem, hogy így dolgozom, vagy azzal azt sugallom, nem értek eléggé hozzá?”

Hasonló attitűd figyelhető meg a felsőoktatásban is: egy skandináv kutatás kimutatta, hogy a kiválóan teljesítő női hallgatók kisebb valószínűséggel használják AI-tanácsadókat, mint férfi társaik.

Sokan attól tartanak, hogy ezzel megszegik a szabályokat, vagy éppen etikátlan lépést tesznek – még akkor is, ha az oktatók nem tiltják az eszközök használatát. A férfi hallgatók ezzel szemben gyakran kockázatvállalóbbak, és hajlamosabbak kipróbálni új technológiákat akkor is, ha nem teljesen világos azok státusza.

Sok nő attól tart, hogy az MI használatával megszegik a szabályokat (Fotó: Canva)

A technológia sem semleges

Fontos felismerni, hogy az MI nem egy steril eszköz, amit mindenki ugyanúgy használhat. Az ilyen rendszereket nagyrészt férfi fejlesztők hozták létre, és az algoritmusok tanításához használt adatok is gyakran torzítják a nemi szerepeket.

Így az, hogy a nők idegennek érzik magukat a technológia világában, nem feltétlenül belső bizonytalanság vagy tudáshiány következménye – sokszor egyszerűen arról van szó, hogy az MI nem nekik szól.

Egy kutató így fogalmazott: „Ez nem nemi kérdés, hanem tervezési probléma.” Ha egy technológia alapértelmezetten a férfi felhasználók szempontjaihoz igazodik, az könnyen kirekesztővé válik mások számára – akár szándék nélkül is. Ez pedig tartósan megnehezíti, hogy a nők bekapcsolódjanak a mesterséges intelligencia használatéba, és kihasználják annak előnyeit.

Ugyanakkor nem minden helyzetben ennyire egyértelmű a kép. Egy érdekes kutatás például azt találta, hogy nők inkább választanák, hogy egy állásinterjút mesterséges intelligencia vezessen le, mint hogy egy ember.

Az ok prózai: az MI-t igazságosabbnak érzékelik. Míg a humán interjúztatótól való elfogultság – akár tudattalan – a múlt tapasztalatai alapján is indokolt félelem lehet, az algoritmustól inkább semleges viselkedést várnak.

Ez a bizalom azt mutatja: a nők nem elutasítják a technológiát, csupán más elvárásokkal fordulnak felé.

Ez a fajta óvatosság egyébként nem feltétlenül hátrány. Az MIT egyik kutatója szerint azok, akik később kapcsolódnak be a technológiai forradalomba, gyakran kritikusabb szemlélettel teszik ezt – és hosszú távon éppen ez biztosíthatja a fenntarthatóbb, etikailag tudatosabb felhasználást.

Bátran kell bekapcsolódni a nőknek is

A mesterséges intelligencia térnyerése nem lassul – és ha a nők nem lépnek be időben ebbe a világba, a társadalmi és gazdasági következmények egyre súlyosabbak lehetnek. Az MI-használat ugyanis nemcsak időmegtakarítást vagy technológiai előnyt jelent: egyre inkább a versenyképesség és a hozzáférés feltétele lesz a munkaerőpiacon.

Az MI-hoz való hozzáférés, a vele kapcsolatos tudás és az önbizalom tehát nem pusztán személyes kérdés – hanem rendszerszintű kihívás. Ha nem történik tudatos beavatkozás az oktatásban, a munkahelyeken és a technológiai fejlesztés szintjén, akkor a mesterséges intelligencia nem a lehetőségek egyenlő elosztását fogja hozni, hanem egy újabb réteget a meglévő társadalmi különbségek tetejére.

Kapcsolódó: Szakértői figyelmeztetés: így vernek át minket egészségügyi témában az MI chatbotok

Kiemelt kép: Canva