- Miért fordul át egy ártatlannak szánt bók akár akaratlanul is sértésbe?
- Milyen rejtett üzeneteket hordozhatnak a rosszul megfogalmazott dicséretek?
- És hogyan bókoljunk úgy, hogy valóban erősítsük, ne bántsuk a másikat?
Az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy bizonyos megjegyzések, – szándékuk szerint dicséretek – a másik félben inkább negatív érzéseket váltanak ki. Ennek oka legtöbbször az, hogy az adott mondat burkolt összehasonlítást, feltételes elismerést vagy rejtett kritikát hordoz, és ilyenkor a kedvesnek szánt megjegyzés többet árt, mint egy őszinte kritika.
Ilyen a rossz bók
A pszichológusok szerint a kétélű bókok azért hatnak rosszul, mert miközben megerősítésnek tűnnek, valójában emlékeztetik a megszólítottat arra, hogy van valami, amit korábban nem csinált jól, vagy amit egyébként hátrányként kezel a társadalom. A hangsúly így nem az elismerésen van, hanem azon, hogy a másik mit nem tudott, mit nem ért el, esetleg miben tér el a feltételezett normától.
Az ilyen mondatok hatása sokszor rosszabb, mint a nyílt kritika, mert az érintett zavarba jön tőle: egyszerre kellene örülnie a dicséretnek, miközben érzi a benne rejlő sértést is.
Ez a kettősség bizonytalanságot, sőt, feszültséget kelthet a beszélgetésben.
Éppen ezért fontos felismerni, hogy nem minden elismerés tesz jót, és azt is, nem kell mindenáron megjegyzést tenni a másikra.
Kattints a galériára a bántó bókokért!
Miért érződik bántónak?
Fontos észben tartani, hogy az ilyen és ehhez hasonló mondatok nem mindig rosszindulatból születnek. A másik gyakran tényleg dicsérni akar, éppen csak ügyetlenül fogalmaz. Ilyesmi ráadásul velünk is megeshet, mi is mondhatunk olyat, ami rossz szájízt hagy a másikban.
Akárhogy is: a fenti példákból jól látszik, hogy még a legjobb szándékkal kimondott szavak is fájdalmat okozhatnak.
Ezért érdemes óvatosabban bánni a megjegyzéseinkkel, különösen, ha azok a másik külsejére vagy képességeire vonatkoznak.
Sokkal őszintébb és kedvesebb hatást érünk el, ha inkább a saját érzéseinket kommunikáljuk: például azt mondjuk, „örülök, hogy látlak”, vagy „jól esik veled beszélgetni”, „örülök a sikerednek”.
Ezek nem minősítenek, nem hasonlítanak, nem helyezik mérlegre a másikat, egyszerűen csak kifejezik, hogy fontos számunkra az ő jelenléte.
Kapcsolódó: Ha ezt a bókot hallod egy férfitól, szerelmes beléd
Kiemelt kép: Getty Images
