• Nem mintha a tinik nem töltenének rengeteg időt online, itt a vakáció, amikor még többet lógnak majd a telefonjukon, így szinte biztos, hogy találkoznak majd kihívásokkal.
• Mutatunk 5 olyan kihívást, vagyis challenge-et, ami több halálos áldozatot is követelt már az évek során.
• Eláruljuk, hogy mire érdemes figyelni szülőként.

A közösségi média nemcsak kapcsolattartásra, hanem szórakozásra is kiváló eszköz lehet. Egészen addig, amíg az ártatlan görgetésből életveszélyes viselkedés, az önkifejezésből tragédia nem lesz. A TikTok-on, Instagramon és YouTube-on futótűzként terjednek az újabb és újabb online kihívások (angolul challenge-ek), amik néha ártalmatlanok, de egyre gyakrabban veszélyesek – sőt, halálosak.

Az utóbbi években sorra kerültek napvilágra azok a tragikus történetek, amelyek fiatalok halálához vezettek. A legújabb áldozat a 19 éves arizonai Renna O’Rourke, aki egy „dusting” (magyarul porolás) nevű internetes kihívás során vesztette életét. A „dusting”, más néven „chroming” lényege, hogy az ember belélegzi valamilyen háztartási vegyszer – például billentyűzettisztító spray – gázait, és ezt videóra veszi. A cél: bódultságot kiváltani, és azt megosztani a követőkkel. Renna egy ilyen után szívrohamot kapott, egy hétig küzdöttek érte az intenzív osztályon, de már nem tudták megmenteni.

Vagy ott a hazai eset: nemrég egy TikTok-kihívás inspirálta fogadás miatt egy jászsági, fiatal anya gyújtotta fel saját magát a gyerekei szeme láttára, később belehalt sérüléseibe.

Miért csinálják végig mégis a fiatalok?

A válasz – mint megannyi, a kamaszokkal kapcsolatos kérdésben – a  biológia. Az agyunk prefrontális kérge az, amely az impulzuskontrollt, az ítélőképességet és az előrelátást irányítja, azt, hogy megfontolt döntéseket hozzunk. Ez azonban a húszas évek közepéig nem fejlődik ki teljesen, ami azt jelenti, hogy a tizenévesek nagyobb valószínűséggel részesítik előnyben a rövid távú jutalmakat, ezért vállalnak nagyobb kockázatokat.

Ráadásul a nyári szünetben a tinik több időt töltenek felügyelet nélkül a telefonjukon. A strukturált napi rutin hiánya miatt könnyebben sodródnak bele veszélyes online tartalmakba. A kihívások izgalmat, figyelmet és közösségi elismerést ígérnek, amit a nyári unalom és elszigeteltség csak tovább fokoz. Ilyenkor nő a kockázata annak, hogy a fiatalok kipróbálnak extrém vagy akár halálos kihívásokat is.

5 halálos internetes kihívás, amelyek tragédiához vezettek

És itt kapcsolódik össze a doomscrolling a halálos kihívásokkal. A rövid, pörgős tartalmak (Reels, TikTok, Shorts) között egyre gyakrabban bukkannak fel sokkoló kihívások:

6 fotó

Kapcsolódó: Kihívások életre-halálra, avagy egy bolond százat csinál

Mit tehetünk szülőként, nőként, felnőttként?

A nyári szünetet tekintve sajnos keveseknek adatik meg a folyamatos szabadság, mégis a kulcs: jelen lenni. A jelenlét persze nem azt jelenti, hogy folyton a fiatal nyakába kell lihegni, sokkal inkább odafigyelni. Beszélgetni. Megérteni a digitális világ működését, és nem tiltani, hanem türelmesen segíteni eligazodni benne. A tiltás gyakran ellenállást szül, de a közös megértés segít megelőzni a bajt.

Figyeljünk az alábbi jelekre:

1. A gyerek sok időt tölt Reelsek vagy TikTok-videók nézésével, szinte hipnotikus állapotban.
2. Agresszív vagy zárkózott, ha a telefonhasználatáról kérdezzük.
3. Megváltozott a viselkedése, alvási, étkezési vagy tanulási szokásai.

Amikor valaki szinte hipnotikus állapotban végtelenül görgeti a rövid videókat, gyakran észre sem veszi az idő múlását. Ez tulajdonképpen mentális nassolás, ugyanis ezek a „falatnyi” videók addiktív fogyasztásra ösztönöznek. A rövid, impulzív tartalomfogyasztás kialakíthatja a dopamin-jutalmazási ciklust, hasonlóan a játékfüggőséghez.

Fontos nemcsak a konkrétan halálos kihívásokkal szemben fellépni, hanem a doomscrolling jelenségét is tudatosítani a fiatalok körében. Az élet túl értékes ahhoz, hogy elillanjon néhány lájk kedvéért.

Kapcsolódó: Azt hiszed, a te gyereked nem csinálja? Ezt kell tudni szülőként a szextingről

Kiemelt kép: Canva