A két hónapos baba rettenetes helyzetbe került. Az anyja elhunyt, apját börtönbe vitték, ő pedig súlyos sérülésekkel ott maradt a kórházban teljesen egyedül. Egy mumbai székhelyű árvaház mentette meg azzal, hogy befogadta és biztonságot nyújtott neki. A cseperedő kislánynak azonban nemcsak az árvaságával kellett megküzdenie, de a testét borító hegekkel is.

Amíg állami gondozásban volt, nem érezte másnak magát, de ahogy kilépett a nagyvilágba, rengeteg támadás érte. Nagyon sok munkájába telt, mire az önbecsülését odáig fejlesztette, hogy felül tudjon emelkedni a tragédián. Ehhez az árvaházbeli szakemberek és kortárs barátai is hozzásegítették, a ma már felnőtt nő szeretettel és megbecsüléssel mesél az ott töltött éveiről.

Anmol a nevelő intézetben védett környezetben volt, de onnan kikerülve szembesült az emberek rosszindulatával (Fotó: Getty Images)

Majdnem otthagyta az egyetemet a gúnyolás miatt

Rodriguez tehetséges, jó tanuló lányként a középiskola után beiratkozott a mumbai SNDT Női Egyetemre, ami tanulmányi szempontból nagy sikernek számított, más szempontból viszont nehézségeket jelentett. A diáktársai állandóan a háta mögött suttogtak, kinézték maguk közül, olyannyira, hogy megváltásnak tűnt a nap végén hazamenni.

Rodriguez szerette volna megtapasztalni az egyetemi életet a maga teljességében, de mivel erre a többiek mellett képtelen volt, mély depresszióba esett.

Már nem járt be az órákra, nem vett részt a közös programokon, inkább megszervezte, hogy egy oktató otthon tanítsa.

Ez a tanár azonban fényt is jelentett a sötétségben: ahelyett, hogy további bujdoklásra biztatta volna tanítványát, próbálta meggyőzni arról, hogy elfogadható, szerethető és képes arra, hogy elvégezze az egyetemet, majd munkát találjon.

A közösségi média hozta meg az áttörést

Az élet azonban továbbra sem volt kegyes a lányhoz. Két hónappal azután, hogy frissen végzett fiatalként megkapta az első szoftverfejlesztői munkáját, Rodriguezt elbocsátották, mert elterelte a munkatársai figyelmét. A kinézete miatt a többiek rosszul érezték magukat, ezt jelezték a vezetőségnek, ahol egyik napról a másikra felmondtak neki.

Az indokot persze nem osztották meg vele, azt már ő nyomozta ki. Rodriguez ekkor döntött úgy, hogy elkezdi írni a saját történetét.

Ő volt az első túlélő, aki megosztotta magáról fotóit a közösségi médiában. Abban az időben a Facebook még rettenetesen népszerű volt, és meglepő módon trollkodás helyett a fiatal lány főként pozitív reakciókat kapott, miután fényképekkel illusztrálva megosztotta, mi történt vele, hogyan él. A divatmárkák is felfigyeltek rá, modellkedni hívták, aztán jött az Instagram és Anmol Rodriguez hivatalosan is influenszerré vált.

Ő formálja a médiát, nem fordítva

Rodriguez kifejezetten figyel arra, hogy képeit szűrők és filterek nélkül tegye fel a közösségi média oldalaira. Szándékosan arra törekszik, hogy az emberek megszokják a sokféleséget, a másságot, és egyre kevésbé hökkenjenek meg vagy kezdjék el hibáztatni azért, mert savtámadás túlélőjévé vált.

Rodriguez arról álmodik, hogy egy nap a férfiakat és a nőket sem gátolja semmilyen fizikai hiányosság semmiben, és magabiztosan mutathatják meg magukat a világnak. Nem a hiányosságaik dacára, hanem azokkal együtt. Az biztos, hogy ő sokat tesz az út kitaposásáért.

2017-ben megalapította a Sahas Alapítványt, hogy más sérülteknek segítsen a rehabilitációban.

Nemzetközi szépségipari márkákkal dolgozik együtt, inspiráló TEDx beszédeket tart, rövidfilmekben szerepel, edukál, empátiára késztet és elgondolkoztat, a savtámadások túlélőinek ikonjává vált. 

Kapcsolódó: Hazánk legismertebb hasonló esete, Renner Erika ügye

Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Atuls62