—SZPONZORÁLT TARTALOM—

• Az öregedéssel kapcsolatos negatív sztereotípiák akár 7,5 évvel¹ is csökkenthetik a várható élettartamot.
• A tudatos öregedés, öngondoskodás, aktív és egészséges életmód, közösségi élet kiemelten fontos 50+ felett is.
• Mutatunk néhány gyakorlati tippet, ami segít, hogy a későbbi életszakasz is minél pozitívabb élmény legyen.

Napjainkban, amikor a fiatalság és a tökéletes külső idealizálása mindennapos jelenség, fokozottan nehéz elfogadni a testünk korral együtt járó változásait. Az ötvenes éveikben járó embereket különösen zavarják az öregedés fizikai jelei.

Mi az az ageizmus és hogyan befolyásolja az életünket?

Az ageizmus (amire nincs egyetlen magyar szavunk) egyfajta gondolkodásmód. Azoknak a sztereotípiáknak, előítéleteknek és diszkriminációnak az összessége, amelyek alapján másokhoz vagy önmagunkhoz az életkor alapján viszonyulunk. Ha az efféle diszkriminatív hiedelmeket belsővé tesszük, azaz magunkra vonatkoztatjuk, gyakorlatilag önmagunkat károsítjuk. Olyan, mintha lekapcsolódnánk az életről. De miért kellene idő előtt lekapcsolni a zenét, ha ún. B-oldalon is megannyi sláger vár még ránk?

A kor nem határ. Élvezd az életet! (Fotó: Haleon)

Az öregedés egy teljesen természetes biológiai folyamat, ugyanakkor az, miként éljük ezt meg, a társadalmi vonatkozásokon túl rajtunk is múlik. A meghatározás, hogy ki az idős és ki a fiatal, egy kisgyerekkori szocializációs folyamat eredményeként ivódik belénk. Más szóval nem csupán a valódi életkor határozza meg ki az idős, hanem az is, hogy a társadalom kit tart annak.

A ’70-es években a nők 55 évesen mentek nyugdíjba, így erre a korosztályra már, – mint a nagyszülőkre – idős, a társadalom passzív, marginális szereplőire gondoltak. A határok azonban egyre inkább kitolódnak. A KSH adatai² szerint, a születéskor várható élettartam az elmúlt öt évtized során a nőknél 7,5 évvel, a férfiaknál pedig 7,1 évvel nőtt. Ma az 50-69-es generáció nagy része még pénzkereső munkát végez és aktív életmódot folytat.

Aktív időskor, tudatos jóllét

Ha a mai 50+-os korosztályra gondolunk már egyáltalán nem a szükségszerűen visszavonult, bezárkózó, otthonkában lekvárt főző vagy hintaszékben pipázó nagyszülők csendélete jelenik meg előttünk, hiszen a kép ennél sokkal színesebb, vidámabb és vibrálóbb lehet. Ha felülírjuk az ageizmus negatív előítéleteit, életünk mozija bizony nem ér véget rendeltetésszerűen azért, mert ötvennél több gyertyát fújunk el a szülinapi tortán. A fújás előtt érdemes egy jó nagy levegőt venni, kívánni valamit és arra fókuszálni, mi minden lehetséges még!

Az új élmények közösséget kovácsolnak (Fotó: Haleon)

A kor nem határ, sokkal inkább egy lehetőség arra, hogy meghosszabbítsuk a boldog pillanatainkat.

Elődeihez képest az X-generáció sokkal több információval rendelkezhet arról, hogy mire számíthat a saját öregkorában. Az aktív, egészséges, tudatos öregedés, vagy erre való törekvés, egyre inkább beszivárog a mindennapi gondolkodásba. Sokan ilyenkor újraterveznek, részben a saját következő éveikre való felkészülés miatt, részben pedig a szendvicsgenerációs gondoskodási feladatok miatt. A középkorú generációk tehát egyre inkább érzik és tudják, hogy az öngondoskodás, az aktív időskorra való felkészülés alapja.

A számok tükrében

Az ageizmus a világ egyik leggyakoribb előítélete. Emberek millióit készteti arra, hogy negatívan gondoljanak az idő múlására és az öregedésre – saját magukra. Az önkritikus személy úgy érzi, hogy az életkora miatt már nem képes bizonyos dolgokra, vagy nem érdemel meg bizonyos lehetőségeket, még akkor sem, ha valójában ezek a korlátozások nem reálisak. Azonban semmi sincs kőbe vésve és felülírhatjuk ezt az elavult megközelítést.

A barátok és a játékosság segítenek tovább élni (Fotó: Haleon)

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2024-es reprezentatív felmérése szerint a magyarok 69%-a úgy véli, hogy az idősek gyakran küzdenek egészségügyi problémákkal, míg 60% szerint az öregedés rendszeres fájdalmakkal és leépüléssel jár együtt. A felnőtt lakosság 58%-a pedig úgy véli, az öregedéssel együtt a rossz fogak és fogászati problémák elkerülhetetlenek. Míg az 50-69 éves magyarok csupán egynegyede tapasztalta, hogy környezete túl öregnek tartja valamihez, 56%-ukat saját, az életkorukkal kapcsolatos hiedelmeik akadályozták.

Minden korban tudatosan

A 50 év felettiek aránya Magyarországon már meghaladja a 40%-ot. Bár az 50-69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája. Mint ahogyan arra sem, hogyan gondolkodjanak pozitívan az idő múlásáról.

Az önszabotáló ageizmus korlátozhatja az önbizalmat, önmegvalósítást és csökkentheti az életminőséget, ezért érdemes tudatosítani, felismerni és leküzdeni magunkban.

Az öregedés lehet olyan dolog, amire büszkének lehet lenni, de egy paradoxon is megfigyelhető: a magyarok vonakodnak magukat „idősnek” kategorizálni. A fent említett felmérésből az is kiderül, hogy a 60 év felettiek mindössze 22%-a, a 70 év felettieknek pedig csak 46%-a véli magát idősnek. A magyar társadalomban tehát egyszerre élnek a régi, ageizmus-alapú sztereotípiák, és a változó világra adott pozitív válaszok is.

10 lépés az aktív időskorért

Az öregedésről alkotott gondolataink és meggyőződéseink nagyban befolyásolják, hogy mennyire aktívan teszünk azért, hogy ez az életszakasz számunkra is minél hosszabb és pozitív élmény legyen.

A „pozitív időskor” jellemzője, hogy megmarad az aktivitás, a kapcsolatok ápolása és az új dolgokra való nyitottság.

A jó mentális egészséges a boldog öregedés kulcsa (Fotó: Haleon)

Bár sok biológiai és társadalmi változásra nincs hatásunk, célszerű megtalálni azokat a területeket, amikkel kapcsolatban van kontroll-lehetőségünk. Ezekre helyezhetjük a fókuszt:

1. Időben kezdjük el az öngondoskodást!
   A tartalmas és „pozitív időskorra” érdemes minél fiatalabb korban elkezdeni a felkészülést.
2. Tájékozódjunk az aktív öregedésről!
   Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk építő közösségekhez.
3. Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
4. Legyünk aktív tagjai online vagy offline közösségeknek, ahol támogathatjuk egymást, és értékes beszélgetéseket folytathatunk.
5. Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik fizikai és szellemi aktivitási szintünket. Ha tehetjük, lift helyett válasszuk a lépcsőt; használjuk tudatosan az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést.
6. Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
7. Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről. Ide tartozik az egészségre káros függőségek (alkoholfogyasztás, dohányzás) elhagyása is.
8. Ne fogadjuk el természetesnek, kezeljük a krónikus fájdalmat! Az eredményes fájdalomcsillapítás segíthet fenntartani aktív életmódunkat. Kérjünk tanácsot gyógyszerészünktől vagy háziorvosunktól.
9. Használjuk a digitális egészségtámogató alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő eszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
10. Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, például idegen nyelveket vagy tudományos érdekességeket. Tornáztassuk az agyunkat rejtvényekkel, logikai játékokkal, hogy frissen tartsuk a gondolkodásunkat és lassítsuk a szellemi hanyatlást.

Az öngondoskodás kulcsfontosságú, mégis gyakran alábecsült eleme az egészség megőrzésének. Az öngondoskodás tudatos és felelősségteljes lépéseket jelent az egészségünk fenntartása érdekében, ideértve a betegségek megelőzését, a kisebb egészségügyi problémák kezelését és az általános jóllét fenntartását.

¹  Yale School of Medicine, Department of Epidemiology and Public Health, Becca Levy, 2002

²   https://www.ksh.hu/stadat files/nep/hu/nep000l.html

Kiemelt kép és fotók: Haleon