A klímaváltozás miatt egyre több nyarunk lesz elviselhetetlenül forró vagy jelennek meg melegfrontok akár a tél közepén. A hirtelen változások, de főleg a nyári hőség már az emberi tűrőképesség határait feszegetik.

Tavaly több mint 1300 ember halt meg egy szaúd-arábiai zarándoklaton, ahol a hőmérséklet elérte az 51,8 °C-ot. A Nature Reviews Earth and Environment című folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók a globális felmelegedést és a perzselő hőség emberi szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálták, és nagyon kedvezőtlen eredményre jutottak.

A klímaváltozás okozta hőség egyre nagyobb területeken jelentkezik

Kiderült, hogy a klímaváltozás miatt veszélyesen magas hőmérsékletnek kitett területek jelentősen megnőttek. Azt eddig is tudtuk, hogy Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában nyaranta elviselhetetlen az idő, de nemcsak ott, hanem más területeken is túlélhetetlen hőségek jelentkeznek (tudósok szerint a túlélhetetlen meleg az, amelyben a test maghőmérséklete hat órán belül 42 °C-ra emelkedik).

A tanulmányban rámutattak, hogy 1994 és 2023 között a a hőség és a páratartalom a Föld lakható részének két százalékán elérte azt a szintet, ami már a 60 év alattiaknak sem biztonságos.

A veszélyeztetettebb idősek esetében ez az érték a földterület 20 százalékára érvényes. Azaz a lakott területek ötöde nyaranta kifejezetten veszélyes az idősek számára. Ez az érték pedig csak romlik, ahogy a bolygó a klímaváltozás miatt egyre melegszik.

A klímaváltozás okozta hőség az idős emberek számára a bolygó egy részét lakhatatlanná teszi. A vízpartok nyújthatnak némi védelmet (Kép: Getty Images)

Veszélyben az idősek

A tavalyi volt az első olyan év, amelyben a globális felmelegedés meghaladta az 1,5 °C-ot. Ha a hőség tovább emelkedik, még nagyobb bajban leszünk. A 2 °C-os felmelegedés esetén a fiatalabb felnőttek számára a szárazföldek hat százaléka válna elviselhetetlenné, míg a 60 év felettiek a bolygó szárazföldi területének harmadán lennének veszélyben.

A túlélhetetlen küszöbértékek, amelyeket eddig csak a 60 év felettiek esetében vizsgáltak, hiszen rájuk a legveszélyesebbek, már a fiatalabbakat is érinthetik a forró régiókban.

Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A túlélhetetlen körülmények között még árnyékban és szeles időben, rengeteg folyadékot fogyasztva sem lehet életben maradni a szabadban, mert olyan hőgutát kapunk, ami visszafordíthatatlan károsodásokat, szervi elégtelenségeket okoz. Ehhez pedig vegyük hozzá, hogy még az alacsonyabb hőmérséklet is halálos lehet, ha magas páratartalommal párosul, hiszen a verejték nem tud elpárologni a bőrről és így nem tudjuk hűteni magunkat.

A hőség számokban

Eddig Európában regisztrálták a legtöbb hőhullám okozta halálesetet: 2003-ban több mint hetvenezer, 2022-ben hatvanezer, 2023-ban pedig több mint negyvenhétezer halálos áldozatot követeltek a hőhullámok. A 2015-ös hőségek még a forrósághoz szokott Ázsiában, Indiában és Pakisztánban is több ezer halálos áldozatot követeltek.

A kutatók szerint az afrikai térségből érkező hő okozta halálesetekről ráadásul nem is kapunk elég visszajelzést, azaz több áldozatról lehet szó a valóságban, mint amennyit bejelentenek.

A WHO számításai szerint a hőség évente legalább félmillió ember halálát okozza, de a valós szám akár harmincszorosa is lehet. Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, a bolygó kétharmada pedig nem lesz tartósan élhető a 60 év felettiek számára.

Az idei nyáron is lesz hőség, nem is akármeddig!

Kiemelt kép: Getty Images