Személyes döntéseink meghatározzák egészségi állapotunkat
A WHO adatai szerint* a krónikus, nem fertőző betegségek világszerte éves szinten az összes haláleset közel 70 százalékáért felelősek. A halálozások 46 százalékát a szív- és érrendszeri betegségek, 22 százalékát a rosszindulatú daganatok okozzák, de előkelő helyen van ebben a szomorú statisztikában a cukorbetegség is. A fentiek leginkább négy életmódtényezőhöz kapcsolódnak: a helytelen táplálkozáshoz, a mozgásszegény (inaktív) életmódhoz, a dohányzáshoz, valamint a túlzott alkoholfogyasztáshoz. Önmagában a táplálkozás jelentősége is szinte felmérhetetlen: a krónikus betegségek akár háromnegyede az egészségtelen étrendhez köthető! Az tehát nem mindig igaz, hogy rajtunk múlik, egészségesek vagyunk-e, ám az esetek döntő többségében mégis a személyes döntéseink sora vezetett ahhoz az egészségi állapothoz, amelyet adott esetben már súlyos problémaként érzékelünk.
Az ártalomcsökkentés nem fekete vagy fehér
Szintén a döntéseink, az életmódunk megválasztásának súlyát mutatja, hogy akik hetente legalább 2,5 órát mozognak, átlagosan 4,2 évvel élnek tovább. Az ártalomcsökkentés ebben az összefüggésben nemcsak azt jelentheti, hogy nem teszek meg valamit, ami tudományos bizonyítékokkal alátámasztottan árt az egészségnek – azaz elhagyom például a cigarettázást –, hanem azt is, hogy olyan változtatásokat iktatok be az életrendembe, amelyek szintén bizonyított módon csökkentik a krónikus betegségek kialakulásának a kockázatát. Ma már a dohányzáshoz kapcsolódó ártalomcsökkentés is széles skálán mozog. A skála egyik végén ott a cigarettázás: ha nem teszek semmit, az a legártalmasabb az egészségre nézve. A másik véglet, ha az ártalmat teljes mértékben kiküszöböljük, vagyis nem dohányzunk, vagy ha dohányzunk, akkor abbahagyjuk. Ez a lehető legjobb, amit tehetünk az egészségünk érdekében. Azonban az ártalomcsökkentésnek az csak az egyik – a legjobb – lehetséges módja, hogy teljesen megszüntetjük az ártalmat, de ha nem tudjuk teljesen megszüntetni, akkor is van lehetőség csökkenteni!
Tájékozódj a kockázati skáláról!
Nézzünk egy gyakorlati példát: idehaza az infarktus miatti invazív beavatkozások után az első pár napban a pácienseknek ugyanazok a túlélési esélyeik, mint például az egyik legfejlettebb egészségügyi ellátást nyújtó Svédországban, ám az első év végére minden negyedik beteget elveszítjük, ami a svédekénél már sokkal rosszabb arány. A különbség magyarázata nem a gyógyító eljárásokban, hanem az életmódban rejlik: a skandináv országban sokkal nagyobb a szerepe az életmód megváltoztatásának.
Az országban egyre több helyen – Budapesten eddig a Hárshegyen, a Normafán és az újpesti Farkaserdőben, a fővároson kívül pedig például Veresegyházán, Miskolcon és Kékestetőn –, sőt immár az országhatárokon túl is kialakított egészségügyi tanösvények köré szerveződő rehabilitációs kezdeményezések népszerűsége és mérhető eredményessége egyértelműen bizonyítja az egyéni döntések szerepét az egészség megőrzésében és visszaszerzésében.
Egy közelmúltbeli hazai kutatás szerint a magyarok közel negyede dohányzik. A megkérdezettek több mint fele tisztában van azzal, hogy lehet égés és füst nélkül dohányozni. Tízből négyen ugyanakkor nem tudják, hogy az új típusú technológiák (például a hevítéses dohánytermékek, az e-cigaretta, a nikotinpárna) használata során nincs égés. Mivel nem történik égés, nincs füst és hamu sem, ezért ezen technológiákkal jócskán csökkenthetők a dohányzás okozta ártalmak. A cigarettához képest akár 70-95 százalékkal is kevesebb káros anyag keletkezhet. Tehát a két véglet között – vagy cigarettázom, vagy nem – is vannak alternatívák, melyekkel csökkenthetőek a dohányzáshoz köthető ártalmak. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen alternatív technológiák is tartalmaznak például nikotint, amelynek szintén számos káros egészségügyi hatása ismert, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggések vizsgálatára hosszú távú kutatások szükségesek.
Legyen szó akár dohányzásról, akár az egészségünk kapcsán más kihívásokról, fontos, hogy mind szélesebb körben elérhetővé váljon az emberek számára a választható megoldások széles skálája, és mindenkinek lehetősége legyen egyéni, saját döntését meghozni az egészségére vonatkozóan!
