–––––SZPONZORÁLT TARTALOM–––––

Kezdjük a legelején, ugyanis azok, akik jobban értik az egészséggel kapcsolatos információkat, egészségesebben élnek, nagyobb valószínűséggel betartják a kezelési előírásokat, gyorsabban gyógyulnak, és hosszabb, minőségi életre számíthatnak. Ezért az egészségértés fejlesztése mindenki számára értéket teremt. Az egészséggel, vagy akár a gyógyszerellátással kapcsolatos folyamatok átlátása és megértése, nem csak az egyént segíti, hanem az együttműködést. 

Első hallásra furcsának tűnhet, pedig jelen korunkban is mindennapos problémákat okozhat a gyógyszerhiány, ugyanakkor fontos tudnunk, hogy rengeteg szakember dolgozik Magyarországon is azért, hogy a hozzáférés gördülékeny és folyamatos legyen. Egy medicina gyárból gyógyszertárba kerüléséig, több lépésnél is előfordulhat olyan probléma, ami miatt hiány alakulhat ki. Mindenképpen látnunk kell, hogy az, ha egy már korábban engedélyezett és forgalomba került gyógyszerből hiány lép fel, rengeteg tényező miatt történhet. Gondoljuk csak végig, hogy a hatóanyagok, segédanyag gyártása, aztán az adott tényleges gyógyszerforma legyártása, a csomagolás és a sok-sok szállítási tárolási lépés milyen szerteágazó, messzemutató hálózat.

– A gyártók, nagykereskedők, hatóságok, egészségügyi szakemberek, mind-mind azért dolgoznak, hogy a betegek terápiája folytonos maradhasson. A töretlen minőségű ellátáshoz azonban hatékony együttműködésre van szükség: a folyamat minden szereplőjének (beleértve a pácienst is) alkalmazkodnia kell a gyorsan változó kihívásokhoz – hangsúlyozza dr. Kocsis Janka, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) gyógyszerész szakértője.

dr. Kocsis Janka
fotó: Kupcsik Dóra

Rengeteg új hatóanyag, terápia került kifejlesztésre és mindemellett folyamatosan zajlanak új kutatások is, így a tudományos eredményeknek hála már számos betegségre ismerünk megfelelő gyógymódot. A probléma abból adódik, hogy ezek a terápiák mennyire állnak valóságban rendelkezésre és mennyire könnyen elérhetőek az egyes országokban.

A nyilvánosság talán először a covid alatt figyelt fel arra a tényezőre, ami a gyártáshoz kapcsolódó munkaerőt illeti, pedig ez sem teljesen újkeletű probléma. Ha egy-egy gyártóüzem emberi munkaerőforrása hirtelen megváltozik, az markánsan beleszól az ellátás folytonosságába. A gyógyszer biztonságossága miatt elengedhetetlen a megfelelően képzett munkaerő, így sajnos nincs lehetőség a munkatársak egyik napról a másikra történő pótlásásra.

Egy készlethiány, vagy később történő beszállítás előfordulhat egészen bagatell, de annál inkább ad hoc okok miatt is, például egy szállító kamion közúti balesete, óriási, sok ezer doboznyi gyógyszer beérkezése késleltetheti.

Bizonyos terápiákra időközönként kiugróan magas, teljesen váratlanul egekbe ugró igény jelentkezik. A háttérben olyan események állhatnak, mint egy adott országban bármilyen fertőző betegségből keletkező járvány – az elmúlt két évben a pandémia is ilyen volt –, de akár egy váratlan, külső okokból kirobbanó médiafókusz is okozhatja, hogy a lakosság hirtelen sokszorosát keresi az adott gyógyszer korábbi átlagos fogyásának. Ilyen eseményekre a gyártók nem tudnak felkészülni, nagyon nehéz vállalás is lenne, hiszen

nem lenne logikus irreálisan nagy tartalékokat felhalmozni készítményekből, mivel azok a lejárati idő után már csak megsemmisítendő veszélyes hulladékok,

közben viszont a legyártásuk, tárolásuk óriási költség, ami költség valahol jelentkezni fog a ténylegesen forgalomba kerülő termékeken. Másrészt, képzeljük el, ha minden egyes termékből gyártanak a megszokottnál sokkal több vésztartalékokat, akkor az a gyártási kapacitást is leterheli, időt, embert és gépet vesz el a többi készítmény gyártása elől.

– Azt, hogy a beteg kezébe biztonságos úton kerülhessen gyógyszer, az a szigorú szabályozási környezet garantálja, ami erős ellenőrzési rendszer mellett engedi be az országba, majd a patikákba készítményeket. Ha itthon hiány mutatkozik egy készítményből, de egy másik országból a gyártó tud áthozni, akkor a hatóság nyitott és gyors reakciójának köszönhetően, a külföldről érkező szállítmány is ugyanolyan biztonsággal kerülhet a patikák polcára, mint a korábbi „klasszikus” úton érkező készítmények. Jó példa erre, az alig pár nap alatt lezajló, covid fertőzések ellen beadható vakcinahiány gyors és szakszerű megoldása. A speciális esetekben találhatunk külön a dobozra rákötözve egy magyar betegtájékoztatót, hogy ezzel garantálják a szükséges információk magyar elérését is, de megspórolják azt az időt, ami egy átcsomagolással járna. Ez egy speciális eset, csak külön engedéllyel történhet – teszi hozzá dr. Kocsis Janka.

Ebből is láthatjuk, hogy mennyire sok szereplő dolgozik azon, hogy a gyógyszerhiány minimalizálható legyen, illetve a lehető leggyorsabban megoldható. Az egész kontinensen működnek külön erre a célra delegált szakértői szervezetek, illetve országunkban is. Mindemellett sajnos látnunk kell azt, hogy még sok kihívás áll előttünk. Ahogy minden más iparágban, itt is extra terhet jelent a válság minden formája, az energiaváltás a gyártásban, szállításban, az infláció és a valuták közti szakadékok változása pedig az országok közti kiegyenlített ellátottságot veszélyeztetheti. A gyógyszerhiány elleni küzdelemben minden szereplőnek alkalmazkodnia kell, mivel egyre nagyobb mértéket ölthet a jövőben ez a probléma.

5+1 TIPP: Mit tudunk mi tenni, egyéni szinten?

1. Igyekezzünk naprakész információkkal rendelkezni azokról a terápiákról, ami minket és a családunkat érint. Konzultáljunk a háziorvosunkkal, időben írassuk fel a folyamatosan szedett gyógyszereinket, hogy ha kiderül, hogy a közeli patikában nem, vagy csak napokkal később elérhető, akkor legyen lehetőségünk másik gyógyszertárból beszerezni és ez ne okozzon gyógyszer szedése nélküli napokat, hiszen ez komoly kockázatot jelenthet krónikus betegségünk esetén. Írjuk be a naptárba, vagy a mobilunkon egy emlékeztetőbe, mikor kell legközelebb gyógyszert íratni, időben kiváltani! Figyeljünk családtagjainkra is, beszéljük át ezeket a teendőket.
2. Mindig szakembertől kérjünk segítséget, ne az interneten kutassunk alternatív megoldások után! A gyógyszerész, vagy orvos tud hiteles tanácsot adni a hiányzó gyógyszerünk pótlására. Az online található „csodaszerek”, egészséget, sőt életet veszélyeztethető tévutak is lehetnek.
3. Sose vegyük „second-hand” alapon és tároljuk helyesen a gyógyszereket! Kerüljük a megbízhatónak tűnő, de hamis gyógyszereket, vagy megbízhatónak tűnő, de nem szakszerűen tárolt másodkézből (adok-veszek/zero waste csoportokban) származó gyógyszereket! Az orvosságokat fontos mindig az eredeti csomagolásában, megfelelő hőmérsékleten (ha szükséges fénytől, párától, hőmérsékletingadozástól védve) tárolni.
4. Bízzunk a szakértők döntésében!
   Lehet, hogy az orvos, vagy a gyógyszerész helyettesítést fog javasolni, hiszen ilyenkor olyan módosítás történik csupán, hogy más gyártótól származó, eltérő színű dobozban, tablettaformában, de ugyanolyan hatóanyaggal, hatással kapjuk meg a készítményt. Így bátran folytathatjuk ezzel a kezelést.
5. A gyógyszerpazarlás csökkentése fontos egyéni felelősség! Sokat tehetünk azért, hogy minimalizáljuk a feleslegesen kiváltott gyógyszerek mennyiségét! Gondolkodjunk előre, mindig legyen nálunk a szükséges gyógyszerünkből, hogy váratlan helyzetekben ne kelljen plusz dobozzal felíratni, beszerezni.

+1 Figyeljünk a lejárati időkre! Ha több dobozzal van otthon ugyanabból a gyógyszerből, akkor azt kezdjük meg, aminek közelebbi a lejárati ideje. Csak akkor váltsunk ki több havi gyógyszert egyszerre, ha feltétlenül szükséges, mert a fent leírt lejárati „kockázat” mellett még az is megtörténhet, hogy közben a kezelőorvos módosítja a terápiánkat, és így feleslegesen marad otthon akár több doboz gyógyszer. Nagy segítség ez, még ha apró lépéseknek is számít. Lehet, hogy a páciensnek ez pár száz forintos tétel, ezért könnyelműen dönt ilyenekről, de a támogatás, amit a közös kassza fizet rá, illetve az egész gyártás folyamata nagyon hálás, ha a pazarlás minimalizálódik.

Fotók: AIPM