A tradicionális nemi szerepek már a tizenkilencedik század óta átalakulóban vannak, a változás azonban a mai napig tart: vannak területek, ahol erősebben, másutt kevésbé alakítják át a nők szerepét a társadalomban. A férfiasság a mai napig erősen kötődik a családfenntartó szerephez, a jövedelemszerzéshez. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a férfiak fenyegetve érezhetik magukat, ha a feleségük többet keres, mint ők, és ennek kompenzálására az így érző férfiak még kevesebb házimunkát végezhetnek. Az intenzív szülői nevelés – a gyerekekkel való foglalkozásra és tanításra fordított idő maximalizálása – szintén normává vált. A dolgozó anyák manapság annyi időt töltenek a gyermekeikkel kapcsolatos tevékenységekkel, mint az otthon maradó anyák az 1970-es években.
A gazdasági bizonytalanság szintén hatással van a tradicionális szerepek megváltozására. Az instabil munkakörülmények, a hitelek, valamint a növekvő lakhatási és gyermekgondozási költségek miatt a fiatal családoknak szükségük van a második jövedelemre. Holott az otthoni és pénzkereső munka együttes végzése gyakran családi feszültséget generál. Ez a kettős munkaterhelés (double burden) jellemzően a nőkre helyezi a nagyobb nyomást. A munkavállaló nők többsége mégsem kívánja feladni kereső munkáját és nem csak anyagi megfontolások miatt: a pénzkereső munka ugyanis növelheti a függetlenséget, az emancipációt.
A kettős munkaterheléssel megjelenő konfliktusok, a konstans feszültségek hatására kialakuló negatív stressz egészségkárosodáshoz is vezethet. Egy hazai tanulmány szerint különösen erős a negatív munkastressz Európa többi régiójához képest Közép-Kelet-Európa országaiban, s e régión belül is a nők körében. Ez részben a munkavállalók alacsonyabb autonómiájával, a szervilizmus és kiszolgáltatottság érzéssel, az alacsony bérekkel magyarázható, ami kevés férfi, és főleg kevés nő számára teszik lehetővé a teljes gazdasági függetlenséget.
Betegségek vagy baleset munkastressz nélkül is bárkivel megtörténhet, ami kétkeresős családok esetében anyagi terhet ró a családra, pláne hiteltartozások fennállása esetén. Hazánkban 2021-ben már 9300 milliárd Ft fölött járt a háztartások hitelállománya, ami még inkább alátámasztja az előre gondolkodás és gondoskodás fontosságát.
Az egészségmegőrzés kérdése ráadásul hazánkban különösen fontos, hiszen az Európai Unión belül a daganatos megbetegedések számában (incidencia) második helyen állunk, míg a rák okozta mortalitás nálunk a legmagasabb. Ennek oka inkább a kevés szűrővizsgálat: az Eurostat adatai szerint például az 50–69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett rész emlőrák szűrésen a megelőző két évben, szemben az Unió egészére jellemző 61 százalékkal.
Sisák Ilona, a SIGNAL IDUNA vezérigazgató helyettese, anyaként is fontosnak tart kiemelni egy beszédes adatot, miszerint hazánkban az egy főre eső balesetbiztosítási díj Magyarország teljes lakosságára vetítve nem éri el a 3 Eurót, míg ez az adat például Németországban közel 80 Euró. Ebből is látszik, hogy saját és családunk biztonságára hazánkban sajnos még mindig nem fordítunk elég figyelmet vagyontárgyaink védelméhez képest.
Természetesen a mindennapi teendők mellett egyáltalán nem könnyű az egészségmegőrzésre is időt szakítani, a túlterhelt egészségügyben szűrővizsgálatokra időpontot szerezni. Nőknek, anyáknak ezért extrán fontos szempont a tervezhetőség, hogy egy helyen, előre egyeztetett időpontban részt tudjanak venni a vizsgálatokon, modern környezetben. Erre kínál megoldást a SIGNAL IDUNA csoportos baleset-, élet- és egészségbiztosítása, a SIGNAL TESTRESZABOTT VÉDELEM, amely egyéni igényre szabva teljes körű védelmet kínálhat akár az egész családnak.
Ráadásul akik május 31-ig kötnek SIGNAL Testreszabott védelem biztosítást, még nyerhetnek is. A biztosításról és a nyereményjátékról bővebb információ itt található.
