Einsten Nobel-díjától a napelemes tetőcserépig (x)

Sokan feltételezik, hogy Einstein Nobel-díját az általános relativitáselmélet felfedezése miatt kapta, pedig azt 1921-ben egy korábbi munkájáért, a fényelektromos jelenség leírásáért ítélték oda neki. Valójában ez a tudományos felfedezés volt az, amely elindította a napelemek fejlődését, és aminek köszönhetően ma már olyan modellel is találkozhatunk, ami a tetősíkba simulva biztosítja otthonunk zöldenergia termelését.

Napelem történelem: véletlenektől az űrkutatásig

Magát a fotovoltaikus hatást egy 19 éves, francia fizikus – Alexandre Edmond Becquerel – demonstrálta először sikeresen 1839-ben apja laboratóriumában. Hogy véletlenek márpedig léteznek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 20 évvel később a brit elektromérnököt, Willoughby Smith-t is nagyban meglepte a napenergia alapú  technológia egyik összetevőjének különös viselkedése: éppen tenger alatti kábelekkel végzett kísérleteket, miközben felfedezte, hogy az ezekhez használt szelén fotovoltaikus tulajdonsággal bír.

A fényelektromos hatás magyarázatáért Albert Einstein 1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat, amely újabb lökést adott különféle anyagok vezetőképességének kísérletéhez. Az első hatékony, és széles körben alkalmazható, szilícium félvezetőn alapuló napelemet végül 1954-ben mutatták be amerikai tudósok, köszönhetően az űripar támogatásának.

A földi, széleskörű alkalmazásokra előállított napelemek fejlesztése akkor indult be igazán, amikor az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány 1969-ben kutatás-fejlesztési részleget hozott létre e célból.

Magyarországon nem sokkal ezután, az 1980-as évek végén jelent meg az ipari-kereskedelmi célú napelemes felhasználás. Az első napelemgyárat 1997-ben nyitották meg, azonban az európai és hazai értékesítés nem érte el a kívánt szintet, így a gyár hamarosan bezárt.

2005-ben hálózatra kötötték Magyarország első szolárerőművét. A Gödöllői Szent István Egyetem kollégiumi épületére telepített minierőművel olyan forradalmi eredményeket értek el zöldenergia termelésében, hogy végre a napelemtáblák és legújabban a napelemes tetőcserép háztetőre építése is új irányokat szabott a háztartások környezetbarát és fenntartható energiatermelésének.

Napelemes tetőcseréppel vissza a természethez

Amikor a 100 éves múltú, hazai családi vállalkozás, a Terrán, betoncserepeinek környezettudatos továbbfejlesztésébe kezdett, nem pusztán a már meglévő betoncserép előnyeit szerette volna bővíteni, hanem kapcsolódni a leginkább család- és környezetbarát energiatermelés vívmányaihoz.

Így jutunk el a legmodernebb és sokszorosan díjnyertes Terrán Generon napelemes tetőcseréphez, amely hatékonyságban és teljesítményben is felveszi a versenyt a klasszikus szolárpanelekkel, az általa kínált esztétikai élmény is jóval nagyobb, és amelyre jelenleg 50%-os állami, otthonteremtési támogatás is igényelhető.

A Terrán Generon kifejlesztése jelenti talán a legnagyobb lépést a környezetvédelem érdekében a napelem legújabb kori történetében, hiszen tiszta energiával fedezi a családok áramigényét, kompromisszumok nélkül. Ezt igazolja az is, hogy 2019-es bevezetése óta közel 250 otthon és középület energiaellátását biztosítja a rendszer, ami nagyságrendileg 100 ezer beépített modult jelent.

Ma már könnyű jól választani, ha hatékony és környezetbarát felújításban, építkezésben gondolkodunk, főleg, ha megbízható gyártó mellett tesszük le a voksunkat. A Terrán szolgáltatásainak és a hazai gyártásnak köszönhetően minimálisra csökkenthetjük a tetőépítéssel és a napelem telepítéssel kapcsolatos kockázatokat, választásunkkal pedig egy felelős vállalatot támogatunk.

A cég 3 éves K+F megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, így további előrelépések várhatók a Generon fejlesztése területén, ami a napelem-történelem egy következő mérföldköve lehet.