Az emberi test belső hőmérséklete normál állapotban 36-37 Celsius fok. A 37 és 38 fok közötti testhőmérsékletet hőemelkedésnek, a 38-39 fok közöttit mérsékelt láznak, a 39-40 fok közöttit magas láznak, a 40 fok felettit pedig extra magas láznak nevezzük. A tapasztalat azt mutatja, hogy a láz magassága önmagában általában nem használható a betegség súlyosságának a megítélésére, ugyanakkor bizonyos jellegzetes lázminták súlyos háttérbetegségekre utalhatnak.

A leggyakoribb lázzal járó megbetegedések a felső légúti fertőzések, ahol a láz oka a gyulladás, melyet vírusosok vagy baktériumok váltanak ki.

A kórokozók ellen az immunrendszer folyamatosan járőröző sejtjei olyan jelzőmolekulákat bocsátanak ki, amelyek a megtámadott szövetben helyi gyulladást okoznak, melynek tünetei a pír, a duzzanat és a fájdalom. A gyulladásos jelzőmolekulák a vérárammal az agy testhőmérséklet szabályozásáért felelős központjába is eljutnak, ahol kiváltják a lázat.

Mire jó mindez?

Általánosan elfogadott nézet, hogy a láz segít bizonyos fertőző betegségek leküzdésében, mert magasabb hőmérsékleten a kórokozók kevésbé tudnak szaporodni és az immunrendszerünk egy része is jobb hatásfokkal dolgozik. Tény azonban, hogy ugyanezek a jelmolekulák egyéb agyi területekre hatva kellemetlen tüneteket váltanak ki, mint rossz közérzet, hányinger, szaporább pulzus és légzés, gyengeség. A lázcsillapítás egyúttal ezeket a tüneteket is enyhíti.

Az utóbbi évtizedben alaposan átértékelődött, hogy mikor kell csillapítani a lázat. Felismerve, hogy a láz a szervezet természetes védekezésének része, azt ajánlja a hazai protokoll, a nyugat-európai irányelvekkel összhangban, hogy csak akkor csillapítsuk, amikor a beteg közérzete rossz vagy ha a láz magas, 39°C fölötti, ami a szervezet számára megterhelő.

Amennyiben indokolt, a lázcsillapító gyógyszerek jelentik az elsővonalbeli megoldást, amelyek az agy hőközpontjának működését állítják helyre, így csökkentik a lázat, mint tünetet, de a kiváltó okot nem gyógyítják meg.

A különböző vény nélkül kapható lázcsillapító hatóanyagok – amelyek fájdalomcsillapítók is – hatásaikban és a várható mellékhatásaikban különböznek egymástól, ezért mindig a tünetek, illetve az egyéni betegjellemzők alapján szükséges kiválasztani a megfelelő gyógyszert. A leggyakrabban alkalmazottak közül az acetilszalicilsav és a nem szteroid gyulladásgátlók (ibuprofen, diklofenák) a gyulladásokat is csökkentik, míg a paracetamol és a metamizol mérsékelten csökkentik.

Bár van, aki diklofenák hatóanyagú szert vesz be, ha lázas, pedig ezek a gyógyszerek elsősorban gyulladás- és fájdalomcsillapítók, a láz önmagában nem indokolja szedésüket.

A paracetamol gyulladáscsökkentő hatása elenyésző (ahogyan a metamizolnak is), miközben nagyobb dózisban bizonyítottan toxikus a májra, ami krónikus májbetegekben, alkoholfüggőknél vagy egyéb májkárósító gyógyszerrel történő együttes szedésnél már alacsonyabb dózisnál is jelentkezhet, ezért alkalmazása óvatosságra int.

Az acetilszalicilsav alkalmazhatósága – a hármas hatásának köszönhetően – sokoldalú. Hatékony lázcsillapító hatása mellett általános fájdalomcsillapító, ami ízületi fájdalmak, reumatikus panaszok csillapítására épp úgy alkalmazható, mint hátfájás, fejfájás, fogfájás, menstruációs fájdalom vagy meghűléssel együtt járó fájdalmak (pl. torok- és fejfájás) enyhítésére. Gyulladáscsökkentő hatása pedig a gyulladással is társuló fájdalmaknál előnyösen kihasználható (pl. légúti fertőzések, ízületi gyulladások). A szokásos napi adagja 1-3-szor 1-2 db tabletta (1-3-szor 500-1000 mg).

Azonban az acetilszalicilsav alkalmazásánál is tekintettel kell lenni néhány körülményre. A napi maximum adagját, a 4000 mg-ot (8 tabletta) nem szabad túllépni, csak 12 év felettieknél alkalmazható és adása ellenjavallt a terhesség utolsó 3 hónapjában. Kerülendő bizonyos alapbetegségek (pl. gyomor- vagy nyombélfekély) megléte esetén is és óvatosságot igényel egyes gyógyszerek (pl. véralvadásgátlók) egyidejű szedése esetén.

A fizikális lázcsillapító módszerek (pl. a hűtőfürdő, priznic) pont ellenkező hatást érnek el fiziológiailag: mivel a hőelvonáson alapulnak, a szervezet a lehűlést érzékelve még erősebb fokozatba kapcsol, ezért hamar visszaáll a lázas állapot.

Nagyon fontos, hogy a lázas beteg kellő mennyiségű folyadékot fogyasszon (tiszta víz, gyenge tea, gyümölcslé), mert a szervezet sok folyadékot veszít, a szomjúságérzet viszont csökken, ezért könnyen kiszáradhat! A megfelelő lázcsillapító módszer kiválasztása érdekében kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Document ID: KEDP/DAEEW6, Lezárás dátuma: 2021.10.18.
A cikket Dr. Petykó Ildikó, a Richter Gedeon Nyrt. (1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.) munkavállalója készítette.

Richter Gedeon Nyrt., székhely: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21., www.gedeonrichter.com
Kalmopyrin® 500 mg acetil-szalicilsav tartalmú, vény nélkül kapható gyógyszer
Mellékhatás / Nemkívánatos esemény bejelentése és a biztonságos alkalmazással összefüggő kérdés esetén elérhetőség: +36 1 505 7032; medinfo@richter.hu.
A termék alkalmazásával kapcsolatos információkról a termekinformacio@richter.hu címen érdeklődhet.