Elképesztő mennyiségű műanyag és hulladékdarabok: mi lehet a megoldás?

Évente átlagosan több mint 6 millió tonna hulladék kerül a folyókba, tengerekbe vagy óceánokba, ami teljesen tönkreteszi a helyi ökoszisztémát. A természet körforgásának köszönhetően a műanyag ráadásul nemcsak a vizet szennyezi – hiszen a Nap ultraibolya sugárzásának hatására a műanyag széttöredezik –, hanem a vízben élő élőlények is ezt fogyasztják el. Ezeket a halakat később kifogják, mi pedig megesszük őket.

Ami a levegőnek az ezernyi káros vegyi anyag, amely autók kipufogóin, gyárak kéményein, erdőtüzek által, szemétégetés alkalmával és a dohányzáskor keletkező füsttel a légkörbe jut, az a víznek a hajók üzemanyaga, az emberek által termelt hulladék és a mikroműanyag. Egyes becslések szerint az óceáni hulladék 20-30 százaléka cigicsikk, ami azt jelenti, hogy ha nem változtatunk e káros szokásunkon, 10 év múlva több cigarettacsikk lehet az óceánokban, mint hal, 2050-re pedig több műanyag lesz a vizekben, mint kifogható élőlény!

Azt ma már a világ minden táján kezdik felismerni az emberek, hogy az egyszer használatos műanyag termékeket ki kellene tiltani mindenhonnan. Sőt, már nemcsak az emberek, a döntéshozók is felismerték a tiltásra vonatkozó rendelet fontosságát: július 3-ával (hazánkban már július 1-től) ugyanis életbe lépett az az egyszer használatos műanyag eszközök forgalmazásának korlátozására vonatkozó európai uniós direktíva, amelynek értelmében már nem lehet árusítani például műanyag evőeszközöket, szívószálakat vagy fültisztító pálcikákat. A legjobb persze az lenne, ha soha nem is használtunk volna ilyen anyagot, illetve ha átmenetileg még használunk, akkor megpróbálnánk találni valami kevésbé környezetszennyező alternatívát helyette. Ez a fajta tudatosság, valamint tájékozódás életünk valamennyi területére igaz lehet! Mivel a levegőből egyelőre nem tudjuk kivenni a már légkörbe jutott káros anyagokat, ezért fontos, hogy megelőző intézkedéseket tegyünk. Ilyen például a hulladékégetés tiltása, ami az égés során keletkező káros anyagok miatt ártalmas a környezetre és ránk nézve egyaránt. Az elektromos autók elterjedése is ezt a folyamatot segíti, ahogy a napenergia felhasználásáról szóló cikkek is arra világítanak rá, hogy a különböző fosszilis anyagok égetése helyett másként, sokkal környezettudatosabban is hozzá lehetne jutni az egész országot ellátó energiamennyiséghez. A felesleges papírhulladék halmozását kiváltó elektronikus jegyek, bérletek is apró, de hatékony lépések az ártalomcsökkentés irányába, ahogy a plasztik flakonok, zacskók használatának mellőzésére figyelmeztető mozgalmak is. Hasonlóképpen járhatunk el a dohányzás esetében is: napjainkra számos vállalat piacra dobott többféle, zsebben is elférő, hordozható hamutálat és csikktartót, hogy akkor se kelljen azokat eldobni, amikor épp nincs egyetlen elérhető hamutartó vagy szemetes sem a környéken. A dohányzás társadalmi jelentőségű kérdéskör, amely mindenkit érint, dohányzókat és nem dohányzókat egyaránt. Jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön, és az előrejelzések szerint ez a szám a közeljövőben sem változik számottevően.

A dohányzás kétségtelenül káros szokás, hiszen amellett, hogy az égése során keletkező füst szennyezi a levegőt, ártalmas az egészségre is. Nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A cigaretta égése közben keletkező füst tele van vegyi anyagokkal, melyekből 93-ról már megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Épp ezért, ha nem dohányzik ne is kezdje el! Ha már dohányzik, akkor minél előbb tegye le a cigarettát, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai, ezzel csökkenthető legnagyobb mértékben a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. Viszont vannak olyan felnőtt dohányosok, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem teszik le a cigarettát. Számukra is van azonban előrelépés az ártalomcsökkentés útján.

A tudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően napjainkban léteznek olyan égés nélkül működő füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így az ezekre való áttéréssel nagyfokú ártalomcsökkentés érhető el. Ezek sem kockázatmentesek, hisz tartalmaznak például nikotint, ami erősen addiktív hatású, és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is, illetve ezen technológiák hosszú távú hatását még kutatják. Fontos azt is megjegyezni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk az ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében. Mivel égés és füst nélkül biztosítják a nikotinbevitelt, ezért a káros és potenciálisan káros anyagok közül lényegesen kevesebb szabadul fel, mint az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében. A környezetre gyakorolt káros hatásuk is kisebb lehet, mivel bizonyos technológiák használata során egyáltalán nem keletkezik csikk, másrészről pedig némelyik olyan anyagból és olyan eljárással készül, amely kevésbé terheli a környezetet, de számos elektronikus eszköz újrahasznosítására is lehetőség van már.

A füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.

Ahogyan a dohányzás, a műanyaghulladék kezelése is globális probléma, amely így vagy úgy, de mindenkit érint. A műanyag használatának mellőzésével és az újrahasznosítással tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. A dohányzás okozta ártalmakat úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket, azaz a leghatékonyabb továbbra is az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél hamarabb leszokunk róla.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.