Főszerkesztői levél a Nők Lapja 2021/25. számából.

A tejivó a Móricz Zsigmond körtéren állt, éppen szemben az általános iskolámmal, gyakran betértünk oda lekváros buktáért, kakaós csigáért. Valahányszor rágondolok, beúszik a műanyag bögrékbe mért tejszag, az édes ártatlanság illata.

Aztán egy nap, amikor anyám, nagyanyám és én beléptünk a tejivóba, a pulton a szokásos bukták helyett fényes, cukorbevonatú fánkok hevertek. Ez volt az üzlet nagy dobása. Az amerikai fánk.

A nagyi feltette a szemüvegét, úgy pislogott az üvegpult felé, ahogyan csak az érett emberek tudnak figyelni az élet komoly pillanataiban. Maga is gazdag fantáziával, vad szenvedéllyel gyártotta a süteményeket, kelt kalácsot, rezgő somlói galuskát, abban a meggyőződésben, hogy nem elég a család éhét csillapítani, az élethez valami édesség is kell. Az ötvenes években a heti menüből gyakran maradt el a hús. A „tészta” sosem.

Anyám gondterhelten nézegette a vitrinben a színes fánkokat.

Neki elvei voltak. Két étkezés között nincs édesség. Ezeket az elveket sosem tudta átültetni a gyakorlatba.

Én makacsul hittem a csokoládés müzliszeletek és reggelizőpelyhek mindenhatóságában. Transzzsírsavakról még csak nem is hallottunk.

Ez az édes ártatlanság örökre elveszett, a tejivó eltűnt, egy rendelet hatására a sütik, nápolyik, csipszek ma már gyakorlatilag transzzsírsavmentesek, azonban a TFA csökkenése a finomságok nagy részénél a telített zsírsavak növekedésével járt. Fogyasztásuk továbbra is mértékkel ajánlott.

Az édes bűnökről, a helyes mértékről, az élet józan törvényeiről szól e heti lapszámunk.

Az új szemlélet rugója a tudatosság, üzemanyaga a lelkiismeret.

Csak hát… abban a szóban: „édesség”, valójában nemcsak a fánk, cukrászsütemény és reggelizőpehely fért el, hanem egy világkép is. Én ezt a világképet szerettem. Már tudom, hogy ennek a korszaknak örökre vége, úgyhogy ebben a történelmi lelkiállapotban, ha megengedik, még egyszer… úgy igazán… tíz deka csokiparánnyal búcsúzom egy életformától, amely valóban egészségtelen volt, de amelynek ártatlan kedvességét, jó ízét lehetetlen tagadni.

Vass Virág, főszerkesztő

Ajánlott videó