A tudatos háztartásvezetés már sok otthonban működik, de hogyan válhat a kertünk is fenntarthatóvá? A komposztálás során a szerves hulladékokból egyszerűen készíthetünk a növényeink számára ideális, magas humusztartalmú trágyát.
1. Miért érdemes komposztálni?
A komposztálás a fenntartható kert egyik legfontosabb alappillére, hiszen a komposzt a legegyszerűbben előállítható, legolcsóbb és legtermészetesebb talajjavító. Az elhalt növényi részek lebomlanak, a talajban élő hasznos élőlények pedig humusszá alakítják őket.
A komposzt amellett, hogy fontos tápanyagokkal tölti fel a talajt, fokozza a talaj élővilágának aktivitását is, mert tele van mikroorganizmusokkal. Magas a rosttartalma, ennek köszönhetően remek a vízmegtartó képessége, ezért hasznos például a magról vetett növények ültetése és a palántázás során.
2. Mi kerülhet a komposztálóba?
A kertünkben keletkező összes egészséges növényi hulladék, így a gallyak, vesszők, levelek, a levágott fűnyesedék, lenyírt sövényrészek, virágzás előtt kihúzott gyomnövények és a lehullott őszi lomb mind mehetnek bele.
A szerves, növényi háztartási hulladék is, ezért érdemes a konyhában külön kis kukát tartanunk, amelybe csak a komposztálóbavalót gyűjtjük. Beledobhatunk gyümölcsöt, zöldséget, azok levágott héját, fűszernövényeket, magokat, vágott virágot, szobanövények elszáradt részeit, natúr papírt, faforgácsot, tojáshéjat, kávézaccot és szálas teát is.
3. Mit ne tegyünk bele?
Nem valók a komposztálóba az olyan beteg növényi részek, mint a moníliás gyümölcsök, mert ezek egy része a komposztálás folyamán sem pusztul el, és később újra fertőzhet. Az állati eredetű ételmaradékot se helyezzük a ide (hús, csont, hal, tejtermékek), mert egerek, patkányok és különböző fertőzéseket terjesztő legyek jelenhetnek meg miattuk.
Ne kerüljön bele a kezelt déli- és egzotikus gyümölcsök héja, mert ezek számos olyan vegyi anyagot tartalmazhatnak, amelyek gátolják a komposztálás folyamatát segítő mikroorganizmusok szaporodását. Szintén nem ajánlott beletenni a háziállatok ürülékét, fényes vagy színes papírhulladékot, gyógyszereket, a porszívó porzsákjának tartalmát, a sütőolajat.
4. Szükséges felaprítani?
Minél kisebbre aprítjuk a növényi részeket, annál gyorsabb lesz a komposztálás folyamata, mert a szerves anyagok így nagyobb felületen érintkeznek a levegővel. Ez elsősorban nem a háztartási hulladékra, hanem a kertből származó növényi részekre vonatkozik, gallyakra, levelekre, lemetszett növényekre.
Szintén gyorsítják a folyamatot az olyan hasznos élőlények, mint a földigiliszták vagy ászkarákok. A komposztálóba nagyjából azonos arányban tegyünk alacsony nedvességtartalmú hulladékot (például lehullott lomb), és magas nedvességtartalmút (például gyümölcs- és zöldségmaradék).
5. Hová helyezzük, miből készítsük?
A komposztálót összeállíthatjuk magunk, de beszerezhetünk kész rendszert is. Lehet deszkákból, dróthálóból vagy téglából. Fontos, hogy oldalt is át tudjon szellőzni, mert a bomlás csak oxigén jelenlétében megy végbe. A kert könnyen megközelíthető, félárnyékos része a legmegfelelőbb neki, ami lehetőleg nincs szem előtt. Fontos a könnyű hozzáférés, mert így egyszerűbben tudjuk odahordani a hulladékot, később pedig az érett komposztot visszavinni a kertbe.
Ez is érdekelhet: 6 felkapott növényápolási praktika, amitől a növények akár el is pusztulhatnak
6. Mire használhatjuk az érett, kész komposztot?
Az érett komposzt szagtalan, vagy ha van is illata, az kellemes, hasonlít az erdei talajéhoz. Színe barna, állaga laza, morzsalékos. Felhasználás előtt szitáljuk át, mert lehetnek benne kártevő rovarlárvák, maradhatnak nagyobb, le nem bomlott növényrészek.
A talaj felső rétegébe keverve javítja annak minőségét és szerkezetét, a növények számára megfelelő mennyiségű humusszal látja el a talajt. Segíti a növények gyökerét a tápanyagok intenzívebb felvételében, sőt sok olyan mikroorganizmus él benne, amely megóvja a növényeket a különféle kórokozóktól.
Óvjuk a környezetünket!
A kertben és a háztartásban keletkezett szerves hulladék komposztálásával akár 25%-kal kevesebb szemetet dobunk a kukába, a komposzt pedig remek tápanyagforrás a növényeinknek, így nem kell trágyát vásárolnunk.
Ajánlott könyvek a témában:
- Nagy Réka: Ökoanyu
- Monika Biermaier – Ilse Wrbka-Fuchsig: Komposztáljunk!
- Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás
- Rosta Gábor: A városi tanya
Kertészeti témával kapcsolatos kérdéseiket várjuk az olvasok.noklapja@centralmediacsoport.hu címre.
Fotó: 123RF
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!