Ha más ünnepekét nem is annyira aktívan, a karácsonyi hagyományok egy részét szinte biztos, hogy mindenki követi a keresztény országokban. Csillogó díszek, karácsonyfa, adventi koszorú, bejgli, mézeskalács, halászlé és töltött káposzta nélkül el sem tudjuk képzelni ezt az időszakot Magyarországon. Mindezt összevetve pedig bátran kijelenthető, hogy a világ más országaihoz képest hazánk (manapság is élő) karácsonyi szokásai és hagyományai meglehetősen szelídek.

6 furcsa karácsonyi szokás a nagyvilágból

Vannak helyek, ahol fele ennyit sem vesződnek, mondjuk, a ház dekorálásával. Ehelyett inkább kényelmesen szaunáznak, vagy éppenséggel kecskének öltözve masíroznak az utcán. Összegyűjtöttünk 6 országot, ahol igencsak furcsamód ünneplik a karácsonyt.

1. 13 szellem + 1 macska Izlandon

Az izlandi karácsonyi néphagyomány bizony szörnyekkel hozza a gyerekekre a frászt. Közéjük tartozik 13, Yule Lads névre keresztelt, rosszcsont fiúszellem, akik a monda szerint december 12. és 24. között szállnak a Földre. A gyerekek ekkor cipőt helyeznek az ablakpárkányra – akárcsak nálunk, Mikulás napján. Ha jól viselkedtek, a Yule fiúk édességet hagynak a cipőjükben, aki viszont sokat rosszalkodott az évben, vessen magára, mert rothadó krumplinál többet nem talál majd a csizmájában.

Kvíz: Igaz vagy hamis? Karácsonyi népszokások és hagyományok

A szellemfiúknak ráadásul van egy háziállata is, a hatalmasra nőtt Yule macska, aki a mesékben csak azokat a gazdákat falta fel, akik karácsonyra nem vásároltak új munkaruhát a földeken dolgozó beosztottjaiknak. Tegye fel a kezét, aki szerint Yule macska kiváló szakszervezeti tag lenne!

2. Kakiló figurák Katalóniában

Jól olvastad. Ráadásul a katalánok nem egy, hanem két vécézésen alapuló, kifejezetten bizarr karácsonyi hagyományt is tartanak. Az egyik Caga Tió (vagy Tió de Nadal), egy vigyorgó arcot ábrázoló farönk, amit decemberben felöltöztetve, betakargatva tartanak az ebédlőasztalon. A hagyomány szerint minden nap „etetni” kell valamivel, hogy karácsonyig nagyra nőjön. Szenteste aztán addig verik egy bottal, míg ki nem „kakilja” az ajándékokat. (A valóságban a gyerekeket kiküldik imádkozni a szobából, amíg a felnőttek elrejtik a fa alá Tió de Nadal ajándékait.)

Végtére is, nincs ezen mit csodálkozni, amíg nálunk a húsvéti nyuszi tojja a tojást, nem igaz?

A másik katalán furcsaság pedig Caganer (ami nagyjából annyit tesz, hogy kaki), egy „nagy dolgát” végző fiú figurája, amit valamiért Jézus, Mária és József szobrával együtt helyeznek a betlehemes jászolba.

Nem vicc, Caganer, a kakiló figura népszerű dekorációs eleme a betlehemi jászolnak (Fotó: Getty Images)

Pontos jelentéséről a vélemények megoszlanak: egyesek úgy tartják, hogy a széklet a termékeny talaj és a jövő évi bőség jelképe, míg mások szerint az emberi mivoltunk iránti alázatra emlékeztet.

3. Mari Lwyd, Wales

Mari Lwyd egy decembertől január közepéig tartó, ősi lovas rituálé Dél-Wales területén. Lévén, hogy Wales ősi babonákkal átszőtt vidék, nem is annyira meglepő, hogy lakosai a karácsonyi időszakot sem apózzák el.

A minden bizonnyal kelta időkből származó karácsonyi hagyomány során az emberek egy fehér lepedőbe burkolt, színes szalagokkal díszített, rúdra erősített lókoponyával járják a várost, ahol házról házra bekopogtatva énekelnek a közösségi összetartozás és újjászületés reményében. 

4. Szaunamanó Finnországban

A szenteste Finnországban kicsit olyan, mint hazánkban a halottak napja. A családok ilyenkor meglátogatják elhunyt szeretteik nyughelyét, majd mécseseket gyújtanak az emlékükért. Míg a nap elejét az emlékezésnek, addig a végét a kikapcsolódásnak szentelik. Mire lemegy a nap, a finn családok apraja-nagyja összegyűlik, hogy együtt ünnepeljék meg a karácsonyt egy kiadós szaunázás keretében.

A joulusauna – vagyis a karácsonyi szauna – a legtöbb háztartásban hagyomány.

Célja, hogy együtt pihenjen a család, testileg és lelkileg is a következő évre készülve. Sokan ilyenkor süteményt is sütnek, hogy leróják tiszteletüket Saunatonttu (a szaunamanó) előtt, aki a mendemonda szerint melegen és tisztán tartja egész évben a szaunákat.

5. Kecskék és medvék Romániában

Régi romániai szokás szerint egyetlen karácsony sem telhet el egy kis utcai hangoskodás nélkül, ahol helyi szent állatoknak, kecskének és medvének öltözött, vidám emberek járják az utcákat. Moldvában, Bukovinában vagy Máramaroson főként az újjászületést szimbolizáló „Medve táncát” láthatjuk ebben az időszakban.

Az ősi rituálék részeként egyes falvakban nem maradhat el a capra, vagyis a kecsketánc sem, amit jellemzően népviseletbe bújt, kecskemaszkot viselő, éneklő férfiak csoportja ad elő a boldog újév reményében. Hangulatos, ugye?

6. A puding próbája Szlovákiában

Ha tiszta lappal nem is, az biztos, hogy Szlovákiában tiszta plafonnal indul az új esztendő. Egy furcsa karácsonyi hagyomány szerint ugyanis pudingot kell dobni a mennyezetre, ha tudni szeretnénk, mennyire leszünk sikeresek jövőre. Minél jobban ragad a puding, annál nagyobb lesz a szerencse is! A hagyományos, szlovák „szerencsepuding” eredeti receptje tejet, kenyeret, mákot és rengeteg egyéb cukros összetevőt tartalmaz. Hogy ehető-e, nem számít, a lényeg, hogy minél ragacsosabb legyen!

Kapcsolódó: Íme, más országok további érdekes karácsonyi hagyományai

Kiemelt kép: Getty Images