Emlékezzünk! Volt egyszer egy Malév…

2012. február 3-án leállt a Malév, utolsó járata Helsinkiből érkezett Budapestre egy Boeing 737-essel.
A magyar nemzeti légitársaság története 1946-ban indult, belföldi járatokkal és a Maszovlet megalakulásával.
A Malév végleges megszűnéséhez csődvédelem, finanszírozási gondok és nemzetközi visszatartások vezettek, jogutód nélkül zárva le egy korszakot. Nosztalgiázz velünk régi fotókkal!

Ma van az évfordulója, hogy a Magyar Légiközlekedési Vállalat, vagyis a Malév hivatalosan felfüggesztette repülési tevékenységét. A légitársaság utolsó járata az MA745-ös járatszámú Helsinki-Budapest vonalat repülő Boeing 737-es volt, háromnegyed tízkor landolt Budapesten.

A második világháború a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, az Aero Rt., a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort), az Aeroexpress Rt., és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette egyben. A háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Malév közvetlen elődje, a Maszovlet (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt).

Retró Malév plakát

Győr–Szeged járat? Volt bizony!

A Maszovlet első járatai kizárólag belföldiek voltak. 1946-ban Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged között közlekedtek járatok. Ebben az évben összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállította a légitársaság gépei.

A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe, az első külföldi menetrendszerű járat pedig Prága irányába indult.

1954. november 25-én a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben, így másnap, vagyis 1954. november 26-án megalakult a Malév.

Még ezután is főként belföldre szállított utasokat. Az első, Nyugat-Európába tartó járat Bécs városába érkezett meg 1956. június 5-én, és még szintén júniusban megérkezett az 1950-ben megnyitott Ferihegyi nemzetközi repülőtérre az első nyugat-európai repülőgép a holland KLM színeiben, az Amszterdam-Budapest-Kairó járat keretén belül.

(Emlékszel erre a Malév reklámra 1991 környékéről? A légitársaság ma is sok szívet megdobogtató szignálját Presser Gábor komponálta 1988-ban, kifejezetten a cég számára.)

A forradalom utáni újrakezdésből nemzetközi légitársaság lesz

Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest–Miskolc–Debrecen járattal, illetve ebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba.

Érdekesség, hogy 1958-tól rövid ideig Budapestről Siófokra is lehetett repülni. Ez különösen annak fényében vicces, hogy ma autópályán ez egy alig egyórás út, tömegközlekedéssel is maximum kettő. 1963-ban megszűnt a belföldi járatok nagy része, mégpedig azért, mert az újonnan beszerzett IL-14 típusú repülőgépek számára a füves leszállópálya nem volt megfelelő.

Kapcsolódó: A hosszú repülés különösen megterheli a női testet 40 felett – csökkentsd a kockázatokat

Hatalmas mérföldkő volt, amikor az első Malév járat átrepülte az egyenlítőt: ez egy Il-18-as volt, 1966. február 11-én egy kormánydelegáció tagjait szállította. 1979-re a ferihegyi repülőtér és a Malév utasforgalma is elérte az egymillió főt. A Malév 1989 előtt kizárólag szovjet repülőgépeket működtetett, sokáig csak a szomszéd országokba, pedig az 1968-ban a szintén a Szovjetuniótól vásárolt Tu–134 repülőgépek távolabbi országok elérését is lehetővé tették.

A csúcstól az összeomlásig: a Malév utolsó nagy korszaka

A Malév 1988. november 18-án kezdte meg a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeing gépekre. Az első ilyen egy Boeing 737-200-as volt. 1993. május 10-én szolgálatba állt az első nagygép is, a Boeing 767–200ER. A Malév 2010-ben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaságnak járó World Airline Awards díjat, abban az évben már több mint 3 millió utas repült a légitársaság járatain. Ekkor 23 lízingelt repülőgéppel rendelkezett a légitársaság, és 33 országban képviseltette magát.

2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, aminek hatására február 3-án a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, ezért a Malév leállította az üzemszerű működést, nem indított járatokat. Több gépet a cég tartozása fejében külföldön visszatartottak. A csődeljárás hosszúra nyúlt, végül 2018. június 6-án szűnt meg a Malév, jogutód nélkül.