A nők helyzetéről írt könyvet Melinda Gates, a világ egyik leggazdagabb emberének felesége. Azt vallja, hogy az elnyomásban élő nők élete akkor lehet könnyebb, ha találnak olyan szövetségeseket a férfiak között, akik kiállnak értük.
Melinda 1987-ben lépett be Bill Gates cégéhez, és egy vállalati rendezvényen ismerkedtek össze. „Amikor legközelebb összefutottunk a parkolóban, megkérdezte, ráérek-e péntekhez két hétre. Elnevettem magam, és azt feleltem, ennél spontánabb módon szoktam programot szervezni – írja A nő helye – Változtassuk meg a világot a nők erejével! című könyvében Melinda Gates. –
Két órával később felhívott, és megkérdezte, ráérek-e aznap este. »Ez így elég spontán?« – érdeklődött.” A történet folytatását ismerjük, a világ egyik leggazdagabb embere és felesége huszonhat éve házasodtak össze.
A társadalmi problémákkal foglalkozó Bill és Melinda Gates Alapítványt 2000-ben indították. Nagy hatással volt rájuk 1993-as afrikai útjuk, ahol láttak egy anyát cipő nélkül, aki az egyik gyerekét az ölében tartotta, a másikat a hátán vitte, a fején meg egy halom faágat egyensúlyozott. Mellette a férfi gumipapucsot viselt, cigarettázott, és mindkét keze üres volt.
Ember tervez?
A Gates házaspár első nagy projektje a fejlődő országokban az oltóanyagok terítése lett, miután tudomásukra jutott, hogy a hasmenés gyerekek millióinak az életét követeli. Malawiban az anyák hosszú sorokban várakoztak a hőségben, hogy a csecsemőjük megkaphassa a védőoltást. „Velem mi lesz? – fakadt ki egy fiatalasszony Melindának. – Én mikor kapom meg az injekciómat?” Ő viszont fogamzásgátlásról beszélt, mert rettegett attól, hogy esetleg újra teherbe esik.
Melinda Indiában találkozott egy fiatal nővel, aki sokadjára szült akkoriban. „Nem akarok több gyereket – árulta el neki az anya. – Nagyon szegények vagyunk. A férjem keményen dolgozik, de így is alig tudunk megélni. Ennek a kicsinek itt egyáltalán nincs jövője. Egy reménye maradt: az, hogy maga elviszi haza.” Nigerben, ahol a nők átlagosan hét gyereket szülnek, egy nő azt mondta Melindának, hogy
mióta kettőnél több gyereke van, neki nem jut elég étel, és lopnia kell.
Melinda Gates hamarosan nyilvánosan kampányolt a családtervezés és az elérhető fogamzásgátlás mellett. „Ha az asszonyok képesek elég időt beiktatni a terhességeik közé, nagyobb valószínűséggel szereznek magasabb iskolai végzettséget és jobb jövedelmet; egészségesebb gyerekeket nevelnek, és van rá idejük és pénzük, hogy valamennyi gyereküket iskoláztassák. A családjuk, sőt az egész nemzetük kiemelkedhet a nyomorból.” Óvszerből hiába van elég, ha nem segít a mélyszegénységben élő nőkön. „A férjem megver, ha unszolom, hogy használjon óvszert – magyarázta neki egy afrikai feleség. – Úgy veszi, mintha azzal gyanúsítanám, hogy megcsal, mintha attól félnék, hogy elkapom tőle az AIDS-t.”
Melindát a kampány miatt megvádolták, hogy gyógyszergyárak tartják a markukban, de a legnagyobb lelkiismeret-furdalását az okozta, hogy hívőként a katolikus egyház tanításával is szembe kellett mennie. Végül azzal oldotta fel magában az ellentmondást, hogy amikor a legszegényebb nőkért és a gyerekeik jólétéért küzd, a legfontosabb elvet követi: „Szeresd felebarátodat!”
Melinda Gates eleinte a háttérben maradt, de ma már sok beszédet tart
„Itt mindened megvan”
Melinda Gates könyve és alapítványa sokat foglalkozik a nyomorban élő lányok oktatásával. „Ha tanulhatnak, azzal mindenki nyer, a családjuk és a tágabb közösségük is” – írja, és sorolja az előnyöket: csökken az írástudatlanság, illetve a túl korai házasság veszélye, növekednek a bérek. A jó iskola ráébreszti a diákokat a saját erejükre, képességeikre.
De ezt nem mindenki látja így. Például Vicki Phillips, a Gates Alapítvány munkatársa, aki dolgozott oktatási államtitkárként is, egy kentuckyi farmon nőtt fel, ahol a vizet kézi pumpás kútból hordták, az árnyékszék pedig a kert végében állt. Amikor bejelentette, hogy főiskolára készül, a szülei először azzal fenyegették, hogy kitagadják. „Miért akarsz elmenni? Itt mindened megvan” – érvelt a nevelőapja.
A szerző hisz abban, hogy érdemes a szülőket is ösztönözni. A kilencvenes évek Mexikójában például rengeteg család azért nem engedte iskolába a gyerekeket, mert otthon szükség volt a segítségükre. Ezért a kormány elkezdett munkaként tekinteni az oktatásra, és fizetett a családoknak azért, hogy iskolába küldjék a gyereket. Ma Mexikó előkelő helyen áll a női informatikusok terén.
A legszegényebbek felzárkóztatásához az oktatás a kulcs
A munka becsülete
Az alapítvány indiai képviselője egy csapat közegészségügyi dolgozóval meglátogatott egy huszonkét éves anyát, Champát, aki egy kunyhóban lakott a férjével, három gyerekükkel és a férje szüleivel. Megjelent a kétéves kislányával a karján, a gyerek annyira alultáplált volt, hogy a lábacskái vékony pálcikákra hasonlítottak.
Egyetlen esélye az volt, ha anyjával elmennek a kétórányi távolságra lévő központba, és ott néhány hétig kezelik. Champa apósa viszont kijelentette, hogy a nő nem megy sehova. „Itthon kell maradnia, hogy legyen, aki főzzön a családnak” – mondta.
Amikor figyelmeztették, hogy az unokája kezelés nélkül meghal, csak annyit felelt: „Ha Isten elveszi a gyermeket, mindig ad helyette másikat.” Senki nem volt a családban, aki felajánlotta volna, hogy átveszi a szakács szerepét Champától, amíg a kislányával van a kórházban” – foglalja össze Melinda Gates, majd arról ír, hogy a nők világviszonylatban átlagosan kétszer annyi időt töltenek ingyenmunkával (házimunkával), mint a férfiak.
Márpedig előrébb lépni, tanulni, jövedelmet szerezni, kapcsolatokat építeni csak a fizetett munkán keresztül tudnak. Azt vallja, a változást a nőknek kell kezdeményezniük – a domináns helyzetben lévő férfiak eddig sem ajánlották fel, hogy átveszik a terheket –, de a reformokhoz férfi szövetségeseket kell találniuk.
A nemi sztereotípiákról szóló fejezetben a nemi diszkrimináció ezer arcát mutatja be. Libériában például az asszony a férje tulajdonának számít. Kitér a gyermekházasságokra és a nemiszerv-csonkításokra is. Magyarországról azt írja, hogy a vezető beosztású férfiak átlagosan háromszor annyit keresnek, mint a hasonló munkakörben dolgozó nők.
Fő mondanivalója az, hogy a nőknek a férfiakkal való versengés helyett az egyenrangú, partneri viszonyra érdemes törekedniük. „Hiszem, hogy az emberiség végső célja nem az egyenlőség, hanem az egymásra találás – zárja könyvét Melinda Gates. – Az egyenlőségnek kapcsolatok nélkül alig van értelme. Egymáshoz tartozunk, részei vagyunk egymásnak. Nem lehetek boldog, ha te szomorú vagy.
Nem győzhetek, ha te veszítesz. Ha valamelyikünk szenved, együtt szenvedünk. Ha a szeretet elől elhárulnak az akadályok, elmosódik a határ az emberek között. A szeretet egyesít bennünket.”
Bill Gates 2000-ben gyermekbénulás elleni vakcinával is segítette az indiai gyerekeket
A magyar nők tradícionális szerepe
– A Gates házaspár teljesen szélsőséges megítélések alá esik. Vannak, akik szerint progresszív, hogy a pénzüket olyan programokba fektetik, amelyekről meggyőződésük, hogy fontosak és jók, Afrikában és Ázsiában például jelentős gyerekegészségügyi programokat visznek.
Az összeesküvés-elméletek hívei viszont úgy gondolják, Gatesék a pénzükkel csak a hatalmat akarják megvásárolni – mondja az Ohióban is dolgozó szociológus, Herczog Mária. – Az alapvető kérdés inkább az, mit gondolunk arról, hogy ezek a nagy tech cégek a jogi kiskapukkal minimalizálják az adófizetést, ugyanakkor a pénzük egy részét úgy osztják vissza a köz javára, a kormányzati politikát megkerülve, ahogy ők jónak látják.
Melinda Gates nőprogramjait hasznosnak, rokonszenvesnek, tisztességesnek tartja, úgy látja, jogilag és szakmailag is védhetők.
– A felmérések azt mutatják, hogy a nők nálunk sokkal tradicionálisabb szerepet visznek, mint szinte bárhol Európában, a munka mellett továbbra is aránytalanul nagyobb részt kell vállalniuk a háztartásból és a gyereknevelésből.
Ami érdekes, hogy ebben a kérdésben a nők is nagyon konzervatívak, az interneten sokan írják, hogy a takarítás a lányok feladata – folytatja a szakértő. – Ezzel visszajutunk ahhoz a gondolkodáshoz, ami a feudalizmust jellemezte, és mindenki, aki mást hirdet, az túl radikálisnak, szitokszóval: feministának minősül. Akár hívhatnánk ezt is Stockholm-szindrómának, hogy a magyar nők, ahelyett, hogy egymással lennének szolidárisak, az elnyomóval azonosulnak.
Fotó: Melinda Gates Foundation, Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!