- Sabrina González Pasterski 1993-ban született, és sok helyen az új Einstennek nevezik.
- A gravitáció és a kvantumfizika összeegyeztetésén dolgozik a kanadai Perimeter Institute-ban.
- Miért vetekedhetnek Einstein felfedezéseivel Pasterski kutatásai?
Mit kezdünk azzal, ha fiatalon közlik velünk: mi lehetünk a következő Einstein? Elsőre hízelgőnek hangzik, de másnap ugyanúgy le kell ülnünk dolgozni, csak éppen jóval nagyobb elvárásokkal a vállunkon. Sabrina González Pasterski éppen ezért nem szerette sosem, mikor a zseniális fizikushoz hasonlították.
Pedig a párhuzam nem véletlen. Az Einstein-hasonlat a fiatal tudós korai sikereinek és merész kutatási céljainak szólt. Pasterski olyan kérdésen dolgozik ugyanis, amely évtizedek óta foglalkoztatja a fizikusokat: hogyan illeszthető össze a gravitáció leírása a kvantummechanikával? A megoldást azonban még nem találta meg, éppen ezért nem érezte megérdemeltnek a jelzőt – legalábbis egyelőre.
Ki Sabrina González Pasterski?
A kutató Chicagóban született 1993-ban. Gyerekkori érdeklődése először az ég felé fordult, egészen kézzelfogható értelemben. Kilencévesen repülni tanult, kamaszként pedig saját repülőgépet épített. Később az MIT-n tanult fizikát, a Harvardon 2019-ben doktorált, majd Princeton után 2021-ben csatlakozott a Perimeter Institute-hoz. Komoly tanulmányok, publikációk és kutatói együttműködések állnak már most, pályája elején is mögötte.
Mit kutat az univerzum működéséről?
A nagy léptékű világban Einstein általános relativitáselmélete írja le a gravitációt. Az atomok és részecskék világában a kvantummechanika ad rendkívül pontos válaszokat. Amikor azonban mindkettőre egyszerre lenne szükségünk, a két leírás összeillesztése nehézségekbe ütközik.
Sabrina González Pasterski elméleti fizikus munkásságát a kvantimfizikában Einsteinéhez hasonlítják (Forrás: Unsplash/NASA)
Pasterski az égi holográfia (celestial holography) nevű kutatási irány egyik meghatározó szereplője. Azt vizsgálják, hogyan kapcsolható össze egy négydimenziós téridő fizikája egy kétdimenziós elmélettel. A hologram itt matematikai kapcsolatot jelent, nem annak bizonyítékát, hogy a világunk vetített díszlet vagy számítógépes szimuláció.
Laikusként ezt talán úgy érthetjük meg legkönnyebben, hogy Pasterski és kutatótársai nem egy újabb bolygót keresnek, hanem a világ leírásához próbálnak új nyelvet találni. Még közel sem értek munkájuk végére.
Stephen Hawking is hivatkozott Pasterskire
Pasterski Andrew Stromingerrel és Alexander Zhiboedovval közösen dolgozott az úgynevezett spinmemória-hatás elméleti leírásán. Ez a gravitációs hullámok által szállított impulzusmomentumhoz kapcsolódó, elvileg mérhető időeltolódásról szól. Elméleti eredményről beszélünk, nem a jelenség kísérleti megfigyeléséről.
Munkájukra Stephen Hawking is hivatkozott.
Ez fontos szakmai visszajelzés, hiszen a tudományos világban egy ilyen hivatkozás azt mutatja, hogy az eredmény kapcsolódik más kutatók munkájához. Ráadásul egy olyan meghatározó személytől érkezett visszajelzés, mint Stephen Hawking.
Miért nem szereti, ha Einsteinhez hasonlítják?
A Perimeter Institute portréjában Pasterski arról beszélt, mennyire nyomasztották a korai figyelemmel járó elvárások. Úgy érezte, a hatásvadász címek előrébb helyezték, mint ahol szakmailag tartott.
Érdemes ezt észben tartanunk, amikor zsenikről olvasunk. Ahogy a Mileva Einstein életéről szóló portrénk is arra emlékeztet, hogy a nagy nevek mögött olyan emberi történetek húzódnak, melyek rábresztenek az árnyoldalára is a hírnévnek.
Pasterski saját munkáját sem magányos hőstettként írja le. Az MIT interjújában úgy fogalmazott: valami önmagunknál sokkal nagyobbat építünk. Számára a kutatás közös gondolkodás, amelyben az ötleteket újra és újra ellenőrizni kell.
Most, a 21. században Pasterskit már nem fenyegeti az a veszély, mint a múlt századi tudós nőket, hogy férfiak aratják le az ő kutatásikért a babérokat. De felvet egy ismerős kérdést az ő esete is:
miért egy híres férfi nevével szemléltetjük egy nő tehetségét?
A hasonlat felkeltheti az érdeklődésünket. De utána a saját eredményeire kell figyelnünk. Nem tudjuk, elvezetnek-e végül kutatásai egy mindent átfogó fizikai elmélethez, ami átírja az emberiség jövőjét és gondolkodását. Kíváncsisága, kitartása és az, ahogyan másokkal együtt dolgozik a nehéz kérdéseken, már enélkül is elismerésre méltó.
Nézd meg, mennyire vagy okos! Hány pontod lesz a PISA-teszt kvízen?
Fotó: Getty Images, Unsplash/NASA
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!