- Meglepő oka van annak, hogy alkonyatkor hirtelen megtelnek velük a fák.
- A szürke-fekete és a teljesen fekete varjak között több a különbség, mint elsőre látszik.
- A varjak károgásából régen még az előttük álló út sikerére is következtettek az emberek.
Ősszel könnyű megdöbbenni azon, hogy vajon a nyáron látott néhány varjúból, hogy lett hirtelen több száz? Természetesen ők sem osztódással szaporodtak: ilyenkor a helyi madarakhoz észak és északkelet felől érkező vetési varjak csatlakoznak. Miközben a fecskék és a gólyák melegebb tájakra indulnak, más madaraknak a Kárpát-medence is megfelelő telelőhely.
A hűvösebb hónapok során a nagyobb városokban, például Debrecenben ez különösen látványos. Dr. Kövér László, a Debreceni Egyetem kutatója egy 2021-ben közölt összeállításban arról számolt be, hogy a vetési varjak október közepén érkeznek a városba, ahol télen átlagosan 20–30 ezres éjszakázó állományuk alakul ki. Az utolsó példányok március második felében távoznak.
„A másik urbanizálódott varjúfaj a dolmányos varjú, amely egész évben megfigyelhető a városban” – magyarázta egy korábbi szakértői megszólalásban. Ősszel ezek a madarak is csapatokba verődnek: a fiókák felnevelése után már közösen járhatnak ennivaló után.
A szürke hátú és testű, fekete fejű dolmányos varjút könnyű elkülöníteni a teljesen fekete vetési varjútól. Utóbbi kifejlett példányainak csőrtövén világos, csupasz bőr látható. A rokonságukba tartozó szajkóhoz hasonlóan ők is jóval érdekesebbek annál, mint amit egy futó pillantás elárul róluk.
A két faj természetvédelmi megítélése sem azonos: a vetési varjú Magyarországon védett, míg a dolmányos varjú meghatározott időszakban vadászható. A télen nálunk megjelenő nagy vetésivarjú-csapatokat ezért sem szabad összetéveszteni a hazai költőállomány alakulásával.
Miért vonzza a varjakat télen a város?
A varjak nem kizárólag a kukák kedvéért keresik fel a lakott területeket. A parkok gyepén és a kertekben magokat, rovarokat, más gerinctelen állatokat is találnak. A hulladék és az elérhető ételmaradék további lehetőséget jelent, különösen akkor, amikor a környező földeket hó borítja.
Hogy ez mennyit számít, azt egy lengyel vizsgálat is megmutatta. Piotr Jadczyk és Anetta Drzeniecka-Osiadacz 2004 és 2008 között Wrocławban és Brzegben 19 területet ellenőrzött hetente. A Polish Journal of Ecology folyóiratban 2013-ban megjelent kutatásuk szerint a táplálkozó vetési varjak sűrűsége a városi élőhelyeken 17-szer, illetve 36-szor akkora volt, mint a környékbeli mezőgazdasági területeken.
Míg mi esténként behúzzuk a függönyt, a város fáin varjak százai foglalhatják el éjszakai helyüket (Forrás: Canva)
Brzeg vizsgált városi területein havas napokon átlagosan 353, hómentes napokon 233 madarat számoltak egy ellenőrzéskor. Vagyis hóban több mint ötven százalékkal többet. Ezek helyi, lengyelországi eredmények, de jól érzékeltetik, miért válhat feltűnően zsúfolttá egy városi táplálkozóhely.
Este nem elutaznak, hanem aludni mennek
Az alkonyati madárforgalomnak külön oka van. A nappal különböző helyeken táplálkozó varjak közös éjszakázóhelyekre húzódnak; Debrecenben például a Nagyerdő egyes részeit használják erre. Emiatt estére ott is tömeg jelenhet meg, ahol néhány órával korábban alig láttunk madarat.
Bár a tollas fekete sereg sokakban rossz érzést kelthet, a hangos gyülekezés önmagában nem támadás előjele. A fiókáikat védő varjak tavaszi viselkedése más helyzet: akkor a közelükbe kerülő embert is veszélyforrásnak tekinthetik. Az ősszel együtt bandázó esti csapatok elsősorban a közös hálóhelyüket keresik.
Attól persze nem leszünk lelkesebbek, hogy tudjuk a hajnali lárma és tetemes mennyiségű madárpiszok okát. A varjak ilyenkor városi vendégek külön etetéssel azonban nem szükséges marasztalni őket, a hulladékot pedig érdemes zártan tartani. A cinegéknek szánt téli madáretető másféle segítség. A varjak esti vonulását etetés nélkül is megfigyelhetjük: ugyanazon a sétán nappal az ebédlőjük, alkonyatkor a hálóhelyük mellett haladhatunk el.
4 érdekes hiedelem (nem igazolt előjel) a varjakról:
- A hangosan hazatérő varjúcsapatot régen időjósnak tartották: károgásából zivatar közeledtére következtettek.
- Az utazó szerencséjét is „megmutatták”: ha jobbról szálltak fel, sikeres utat, ha balról, kudarcot jósoltak.
- Varjúval álmodni közelgő bajt jelentett Kandra Kabos Magyar mythologia című gyűjtése szerint.
- Japánban szerencsés útmutató is lehet: a mitikus, háromlábú varjú, Jatagaraszu az istenek küldötteként segített eligazodni a legendabeli első császárnak.
Ez is érdekelhet: Kiderült, ezekre az autókra piszkítanak leggyakrabban a madarak
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!