- Utazás, új hobbik, barátságok és végre egy kis szabadság. A WOOPIE életforma vonzó képet fest a nyugdíjas évekről, de vajon hányan engedhetik meg maguknak?
- Egyre több szó esik az aktív, jómódú nyugdíjasokról, miközben a magyar nők átlagosan 44 ezer forinttal kevesebb nyugdíjat kapnak a férfiaknál.
- Egész életükben dolgoztak, gyereket neveltek, másokról gondoskodtak. De vajon a nyugdíjas éveikben végre jut-e idejük és pénzük saját magukra is?
Egy hetvenéves nő, aki koncertekre jár, új hobbikat próbál ki, és esze ágában sincs visszavenni a tempóból. Vagy egy nyugdíjas házaspár, amelyik épp a következő külföldi utazását tervezi. Ma már egyáltalán nem szokatlan, hogy valaki a munkával töltött évtizedek után is tele van tervekkel. A tehetős, aktív időseknek pedig külön nevük is van: ők a WOOPIE-k.
A kifejezés egyáltalán nem új, már a nyolcvanas években is használták, és a mögötte meghúzódó gondolat ma is vonzó. Ki ne szeretné a munkával töltött évtizedek után végre arra fordítani az idejét és a pénzét, ami igazán örömet szerez neki? Csakhogy a szabadságnak ára van, és nem mindenkinek ugyanazok a lehetőségei. Különösen igaz ez a nőkre, akik gyakran egész életükben másokról gondoskodtak, és nyugdíjasként is kevesebb pénzből gazdálkodhatnak.
Mi az a WOOPIE, és miért beszélünk róla?
A WOOPIE a well-off older people kifejezés rövidítése, ami jómódú időseket jelent. Olyan emberekről van szó, akiknek idősebb korukban is megvan az anyagi hátterük ahhoz, hogy utazzanak, kulturális programokra járjanak, hobbikra költsenek, és viszonylag szabadon alakítsák az életüket.
Érdekesség, hogy a WOOPIE nem új életmódtrend, a kifejezést már a nyolcvanas években használták. A Los Angeles Times például 1986-ban írt arról, hogy az ingatlanfejlesztők egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tehetősebb idősek igényeire. A fogalom körül ráadásul már akkoriban vita alakult ki. Jane Falkingham és Christina Victor kutatók 1991-ben, az Ageing & Society folyóiratban megjelent tanulmányukban arra figyelmeztettek, hogy a tehetős nyugdíjasok létezéséből nem következik, hogy az idősek többsége is jó anyagi helyzetben lenne.
A WOOPIE tehát eredetileg inkább fogyasztói kategória volt, mint életfilozófia. Ma viszont egy olyan vágyat is kifejezhet, ami sokak számára ismerős. Mi lenne, ha nyugdíjasként végre nem mindenki más, hanem egy kicsit saját magunk lennénk az elsők?
A nyugdíj nem feltétlenül a visszavonulásról szól
Régebben a nyugdíjba vonulásról elsősorban a munkával töltött évtizedek lezárásaként beszéltünk. Persze ma is sokan örülnek annak, hogy végre pihenhetnek, de egyre természetesebbnek tartjuk, hogy a hatvanas, hetvenes éveinkben is bőven vannak terveink. Miért ne kezdhetnénk el például olaszul tanulni? Miért ne mehetnénk el egy barátnős hétvégére? Vagy miért ne próbálhatnánk ki azt a táncot, amire harminc éve vágyunk?
Az idősebb kor ráadásul pszichológiai szempontból is hozhat pozitív változásokat. Laura Carstensen, a Stanford Egyetem pszichológiaprofesszora évtizedek óta kutatja az idősödéssel járó érzelmi változásokat. A Stanford Egyetemnek adott 2025-ös interjújában így fogalmazott: „Érzelmi szempontból jobbá válik az élet, ahogy idősödünk.”
A szakember szerint idősebb korban másként tekintünk a rendelkezésünkre álló időre. Egyre fontosabbá válnak az értékes kapcsolatok és az örömteli élmények, kevésbé akarunk mindenkinek megfelelni. Csakhogy a nyugdíjas szabadságnak van egy nagyon is hétköznapi feltétele. Muszáj, hogy legyen miből megvalósítani az elképzeléseinket.
Nem mindegy, mennyi az annyi, ha nyugdíjról van szó (Forrás: Getty Images)
Magyarországon a nőknek 44 ezer forinttal kevesebb nyugdíj jut
A Központi Statisztikai Hivatal Magyarország kiadványa szerint 2026 januárjában az átlagos öregségi nyugdíj 261 ezer forint volt. A férfiak azonban átlagosan 44 ezer forinttal magasabb ellátást kaptak, mint a nők. Ez éves szinten több mint félmillió forint különbséget jelent, amiből már utazásokra, hobbikra vagy éppen váratlan kiadások fedezésére is telhetne.
Hogy miért alakult így? A nyugdíj összegét alapvetően a korábbi keresetek és a szolgálati idő határozzák meg. A nők pedig életük során gyakrabban kerülnek olyan helyzetbe, amikor a gyereknevelés vagy a hozzátartozók gondozása miatt kevesebbet keresnek, esetleg megszakad a munkaviszonyuk.
Miközben ez a munka nélkülözhetetlen a család működéséhez, anyagi következményei akár évtizedekkel később is érezhetők. És persze az sem mindegy, van-e saját lakásunk, megtakarításunk, él-e még a társunk, vagy egyedül kell fedeznünk minden kiadást.
Ugyanaz a nyugdíjösszeg egészen más életet tesz lehetővé két különböző háztartásban.
Éppen ezért a WOOPIE-k világát nem lehet egyszerűen egy bizonyos nyugdíjösszeghez kötni. A jómód mögött gyakran évtizedek alatt felhalmozott vagyon és anyagi biztonság áll. Sok nyugdíjas nő pedig még mindig másokról gondoskodik.
Attól ugyanis, hogy valaki abbahagyja a fizetett munkát, még nem feltétlenül rendelkezhet szabadon az idejével vagy a pénzével. Sok nagymama rendszeresen vigyáz az unokáira, segíti felnőtt gyerekeit, esetleg beteg házastársát vagy idősebb hozzátartozóját ápolja. Mások pénzzel támogatják családtagjaikat, mert a fiatalabb generációk is nehéz anyagi helyzetben vannak.
Nyugdíjasként másokat támogatni?
A brit Quilter pénzügyi szolgáltató 2026-os, több mint ötezer nyugdíjas bevonásával készült kutatása szerint a megkérdezettek átlagosan évi 4522 fonttal támogatták családtagjaikat. Ugyanakkor 60 százalékuk aggódott amiatt, hogy hosszú távon fenn tudja-e tartani megszokott életszínvonalát.
A brit adatokat természetesen nem lehet a magyar nyugdíjasokra általánosítani, de jól mutatják, hogy az időskori pénzügyek messze nem csak a saját örömökre fordított kiadásokról szólnak. A család segítése sokak számára természetes és örömteli dolog, a kérdés inkább az, hogy közben marad-e pénz és idő saját magukra is.
Különösen a nők esetében lehet nehéz megtalálni az egyensúlyt. Aki egész életében mások igényeit helyezte előtérbe, annak néha még nyugdíjasként is szokatlan kimondani: most szeretnék valamit csak magamnak.
Tényleg felélik a megtakarításaikat a tehetős nyugdíjasok?
A WOOPIE életforma hallatán könnyen elképzelhetünk egy házaspárt, amelyik nyugdíjba vonulás után eladja a nagy családi házat, és a félretett pénzből végre világot lát. A kutatások azonban ennél árnyaltabb képet mutatnak. A nyugdíjasok átlagos, inflációval korrigált költése az időskor során viszonylag stabil marad, később pedig inkább csökken.
A kiadások szerkezete is változik. A nyugdíjas évek elején nagyobb szerepet kaphatnak az utazások és a szabadidős programok, később viszont előtérbe kerülhetnek a mindennapi segítséggel és gondozással kapcsolatos költségek. Vagyis a jómódú idősek sem feltétlenül szórják két kézzel a megtakarításaikat. Sokan éppen azért gazdálkodnak óvatosan, mert nem tudják, milyen kiadások várnak rájuk.
A pénzügyi biztonság és az élet élvezete azonban nem zárja ki egymást. Hiszen az sem jó megoldás, ha egész életünkben egy későbbi, boldogabb időszakra takarékoskodunk, de végül soha nem merünk élni a lehetőségeinkkel.
Ne mondjunk le a lehetőségekről nyugdíjasként se
A tevékeny nyugdíjaskorhoz nemcsak pénz kell. Az egészségünk, a lakóhelyünk, a közlekedési lehetőségeink és a családi feladataink is meghatározzák, mit engedhetünk meg magunknak. Az örömet adó programoknak azonban nem feltétlenül kell sokba kerülniük: egy baráti találkozó, egy új hobbi vagy egy rendszeres közösségi program is sokat jelenthet.
A WOOPIE életforma nem mindenki számára elérhető, de nem is kell célként tekintenünk rá. A mögötte meghúzódó gondolat viszont sokkal több emberé lehet: a nyugdíjas éveinkben is jogunk van saját tervekre, vágyakra és örömökre. És hogy ez tengerparti nyaralást, színházbérletet, vagy heti egy szabad délutánt jelent? Személyes lehetőségeink és döntéseink határozzák meg.
Kapcsolódó: Íme a tevékeny nyugdíjaskor 8 titka!
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!