–HIRDETÉS–
A Földtől az égig a Magyar Állami Népi Együttes jubileumi évadának egyik csúcspontja. A 75. évforduló önmagában is számvetésre hív, az alkotók azonban nem hagyományos ünnepi műsorban gondolkodtak. A múlt felidézése helyett – vagy sokkal inkább azon túl – arra keresik a választ, hogyan lehet egy több generáción átívelő művészi örökséget a jelenben megszólaltatni, és miként léphet párbeszédbe egymással népzene, néptánc, és klasszikus zene.
Az Erkel Színház nagyszínpadán a társulat történetének meghatározó koreográfiái mellett új elemek is megjelennek; a vendégművészek közreműködése pedig tovább tágítja a produkció műfaji határait. A gála így nem egyszerűen azt kívánja megmutatni, honnan érkezett 75 év alatt a Magyar Állami Népi Együttes, hanem azt is, hogy a hagyomány miként válhat ma is eleven, kortárs művészi nyelvvé.
Az est egyik meghatározó részét az erdélyi hagyományőrző muzsikusok jelenléte adja. A szépségéről és kulturális gazdagságáról ismert kalotaszegi világból érkező zenészek régi falusi lakodalmak hangulatát idézik meg. Más irányból közelít ugyanehhez az örökséghez Kelemen Barnabás és az általa vezetett vonósnégyes.
Kelemen Kvartett
Bartók zenéje kvartett-, duó- és szólóformában egyaránt megszólal az este folyamán, a klasszikus zenei hangzás pedig közvetlenül találkozik a népzenei hagyománnyal is: Kelemen Barnabásék Szalonna és bandájával közösen muzsikálnak.
StEfrem (Forrás: Orbán Domonkos)
A Földtől az égig másik fontos dimenzióját az emberi hang teremti meg. A StEfrem férfikar sajátos vokális kultúrájával kapcsolódik a produkcióhoz. A kamarakórus az emberi hangot valódi hangszerként használva közelít a szakrális művekhez, jelenléte pedig a címben is megfogalmazott „égi” dimenziót erősíti. Különleges pillanatnak ígérkezik, amikor a StEfrem tagjai és a Magyar Állami Népi Együttes művészei közösen énekelnek: ezen az estén ugyanis nem egymás mellett sorakozó produkciókról, hanem egymásba kapcsolódó művészi világokról van szó.
A jubileumi gála központi motívuma a föld és az ég kapcsolata. A föld ebben az értelmezésben a gyökereket, a közösséget, a hagyományt és mindazt jelenti, amiből egy kultúra táplálkozik. Az ég pedig a felemelkedés, a spiritualitás, az alkotás és a művészet által megélhető szabadság tere. A kettő között maga az előadás teremt kapcsolatot – tánccal, zenével, énekkel és a színpadi látvány eszközeivel. A cím nem pusztán metafora, hanem az alkotók ígérete szerint az „égbe emelkedés” az előadás során fizikai értelemben is megvalósul majd.
Magyar Állami Népi Együttes (Forrás: Hrotkó Bálint)
A meglepetés fontos része annak a színházi élménynek, amelyben az Erkel Színház nagy tere és technikai lehetőségei is szerepet kapnak. A produkció gondolatiságának középpontjában mégsem kizárólag a színpad áll, sokkal inkább a Földtől az égig abból az elképzelésből indul ki, hogy a kultúra nemcsak azokat emeli fel, akik létrehozzák, művelik és továbbadják, hanem azokat is, akik befogadják. Egy előadás ebben az értelemben már jóval a függöny felgördülése előtt elkezdődik: amikor a néző felfedezi a programot, jegyet vált rá, várja az estét, majd helyet foglal a nézőtéren.
Az igazi pillanat pedig akkor következik, amikor eltűnik a színpadot és a nézőteret elválasztó láthatatlan határ, és létrejön az a nehezen megfogható kapcsolat, amely egy élő előadást megismételhetetlenné tesz. Ez különösen fontos a Földtől az égig esetében, hiszen a jubileumi produkció valóban egyetlen alkalomra készül. A Magyar Állami Népi Együttes gálája október 28-án 19 órakor az Erkel Színházban várja a közönséget.
Bővebb információ ITT!
Kiemelt kép: Magyar Állami Népi Együttes
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!