Az amerikai hírszerzés történetében számos példa akad arra, hogy a kor legfejlettebb kommunikációs eszközeit megfigyelési célokra használták. Így történt 1862-ben is, amikor Abraham Lincoln elnök széles megfigyelési jogkörrel ruházta fel hadügyminiszterét, Edwin Stantont, beleértve a távíróvonalak ellenőrzését, valamint a sajtóhoz, a kormányzathoz és magánszemélyekhez köthető kommunikáció teljes megfigyelését – írja a The New York Times.
A második világháború idején az amerikai katonai vezetők rávették az ország három legnagyobb távírótársaságát, hogy minden Egyesült Államokba érkező és onnan küldött távirat másolatát adják át a hadseregnek.
A ’80-as és ’90-es években amerikai állampolgárok millióinak telefonhívását hallgatta le a Kábítószer-ellenes Ügynökség (DEA), jóval később, kiszivárogtatott dokumentumok alapján pedig az NSA oldalát furdalta a kíváncsiság, vajon miről és kivel telefonálhat Angela Merkel német kancellár – csak hogy néhány ismertebb példát említsünk.
A már működő kommunikációs rendszerek kihasználása némi extra információért viszonylag kézenfekvő módszernek számít, ám az amerikai hírszerzés ennél jóval szokatlanabb, és olykor egészen bizarr ötletekkel is előállt – galambokkal, delfinekkel, sőt, a hidegháború alatt macskákkal is kísérleteztek, bár utóbbiakról hamar kiderült, hogy jó nagy ívben tesznek arra, mit vár el tőlük a CIA.
Akusztikus Cica: a CIA bizarr kísérlete
Ugyan a konkrét ügy részleteit soha nem tárták fel hivatalos vizsgálat keretében, nyilvánosságra került iratok és egykori CIA-alkalmazottak beszámolói alapján a cseppet sem rejtélyes Acoustic Kitty, vagyis Akusztikus Cica fedőnevű program közel sem mendemonda.

A csúcstechnológiával felszerelt állatok továbbra is közönséges macskaként viselkedtek (Forrás: Getty Images)
Victor Marchetti – aki a ’60-as években a CIA igazgatójának ügyvezető asszisztenseként dolgozott – elmondása szerint a terv megvalósítása egy különösen kegyetlen beavatkozással járt. A kiszemelt kóbor cicákat műtéti úton felnyitották, majd különféle lehallgató eszközöket, akkumulátorokat és drótokat helyeztek el a testükben, hogy feltűnés nélkül juthassanak a szovjet nagykövetség közelébe – olvasható Jeffrey Richelson 2001-ben megjelent The Wizards of Langley című könyvében.
Kapcsolódó: Parfümárusból lett titkos ügynök – Violette Szabo így állt bosszút magyar származású férje haláláért
A CIA tudósai külső hangtechnikai szakemberekkel együttműködve egy 1,25 centiméteres jeladót építettek és ültetettek a macskák koponyájába. A mikrofon az állatok hallójáratába került, a hajszálvékony antennát pedig a hosszú szőrzet alatt egészen a farokig vezették, hogy észrevétlen maradjon.
A legnagyobb műszaki nehézséget az áramellátás jelentette. Kizárólag apró elemek fértek el az állatok testében, amik csak rövid ideig tudták működtetni a lehallgató készüléket – és amit hosszas fejlesztések után előbb bábukon, majd élő állatokon tesztelték, míg végül bevetésre készen állt az első kémmacska.
A tudósok ekkor szembesültek a terv alapvető hibájával, miszerint a csúcstechnológiával felszerelt állatok továbbra is közönséges macskaként viselkednek, és többnyire azt teszik, amihez éppen kedvük szottyan. Nahát! Az ügynökök persze kitartóan próbálkoztak, a macskák irányítására kétféle hangjelzést is használtak – az egyik jobbra, a másik balrafordulást jelzett. Mindez persze nem kevés anyagi és szakmai erőforrást jelentett; a program közel 5 évig tartott, és állítólag összesen 20 millió dollárba került.
Sok hűhő semmiért
Amellett, hogy az ötlet elképesztően embertelen, még átgondolatlan is volt: a kivitelezők öntörvényű élőlényektől várták el, hogy engedelmes hírszerző eszközként működjenek. Kiszivárgott dokumentumok szerint az első útnak indított cicát elütötte egy taxi, míg a többi elcsatangolt, galambokat kergetett vagy egyszerűen odébb állt, amikor megéhezett.
A CIA végül gyakorlati használatra alkalmatlannak ítélte a programot, tudományos eredményként azonban elkönyvelte, hogy a macskák valóban kiképezhetők rövid távolságok megtételére – amihez aligha lett volna szükség kegyetlen műtétekre.
Kapcsolódó: A kísérletek humánusságát a Szovjetunióban sem kérdőjelezte meg senki – ha tovább bosszantanád magad, olvasd el Lajka kutya történetét is
Kiemelt kép: Getty Images