A legjobb megoldás természetesen a leszokás, amely nemcsak a dohányos, hanem a környezete egészségét is védi. Akik viszont nem tudnak vagy nem akarnak leszokni, azoknak érdemes megismerniük az ártalomcsökkentés lehetőségeit, köztük az olyan füst nélküli alternatívákat, mint a hevítéses technológia, az e-cigaretta vagy a nikotinpárna. Cikkünkben az ártalomcsökkentéssel és a nikotinpárnával kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket vesszük sorra.
1. tévhit: A nikotin rákkeltő anyag
Ez az egyik legelterjedtebb félreértés a témában. A valóság ezzel szemben az, hogy a nikotin – bár függőséget okoz – nem tartozik a rákkeltő anyagok közé. Ezt a WHO, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) és a Brit Rákkutató Központ egyaránt megerősítette. A dohányzással összefüggő rákos megbetegedések elsődleges oka a dohány égése során keletkező füst, kátrány és szén-monoxid, nem pedig maga a nikotin. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a nikotin egy erős függőséget okozó anyag, és egyebek mellett hatással lehet a szív- és érrendszerre, például megemeli a vérnyomást, így nem kockázatmentes.
2. tévhit: A füst nélküli technológiák ugyanolyan károsak, mint a cigaretta
Fontos tisztázni: a dohányzással összefüggő betegségek fő oka elsősorban az égés során keletkező füst, amelyben közel 4000 különböző kémiai vegyület szabadul fel, ezek jelentős része rákkeltő. A füst nélküli technológiák, mint a hevítéses eszközök vagy a nikotinpárna esetében nem történik égés, így ezek a káros anyagok nem kerülnek a szervezetbe. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyik sem kockázatmentes, és nikotintartalmuk miatt függőséget okoznak.
Az e-cigaretta, más néven vape, szintén ebbe a kategóriába tartozik. Ez egy akkumulátorral működő elektronikus eszköz, amely egy e-folyadékot – egy nikotint, ízesítőket és növényi glicerint tartalmazó oldatot – melegít fel belélegezhető gőzzé. Jelenleg Magyarországon az ízesített e-cigaretták (és folyadékok) forgalmazása tiltott. Az e-cigaretta nem tartalmaz dohányt, és használata során nem történik égés, nem keletkezik füst, kátrány vagy szén-monoxid, így a hagyományos cigarettára jellemző égéstermékek nem jutnak a szervezetbe. Nem véletlenül sorolják tehát az e-cigarettát is a füst nélküli alternatívák közé.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az e-cigaretta sem kockázatmentes, és nikotintartalma miatt függőséget okoz.
3. tévhit: Sokévi dohányzás után már úgyis mindegy
Ezzel szemben az igazság az, hogy a WHO adatai szerint, ha valaki ma teszi le a cigarettát, tíz év alatt a felére csökkentheti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Koszorúér-megbetegedéseknél ehhez már egyetlen év is elegendő lehet. Sosem késő tehát változtatni, és ha valaki egyelőre nem tud teljesen leszokni, a füst nélküli alternatívákról való tájékozódás is tudatos lépés lehet az ártalomcsökkentés irányába.
4. tévhit: A nikotinpárna ugyanaz, mint a snüssz
Bár a két termékkategória használata hasonló – mindkettőt a felső íny és az ajak közé helyezve alkalmazzák –, de lényeges különbség van köztük. A snüssz dohányt tartalmaz, az Európai Unióban tilos a forgalmazása, ez alól egyedül Svédország kapott mentességet az évszázados hagyományai miatt. A nikotinpárna ezzel szemben teljesen dohánymentes: gyógyszeripari tisztaságú nikotint, növényi rostot, ízesítőket és nedvességmegkötő anyagokat tartalmaz. Használata nem jár égéssel vagy füstképződéssel, és az EU-ban – így Magyarországon is – legálisan forgalmazható.
5. tévhit: A nikotinpárnák között nincs különbség
A nikotinpárna kizárólag a felnőtt nikotinfogyasztóknak készül, akik nem tudnak vagy nem akarnak teljesen leszokni. Nem leszokást segítő eszköz és nem kockázatmentes. Használatkor fontos tisztában lenni a választott nikotintartalommal; az alacsonyabb nikotinerősség csökkenti a túlzott nikotinbevitel és az azzal járó panaszok kockázatát.
Ez a médiatartalom társadalmi célú reklám, amely a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. megrendelésére készült. További információkat talál az égéshelyett.hu oldalon.
Kiemelt kép: 123RF