nő unja a beszélgetést

Így teszi tönkre a kommunikációt a boomerasking – de mi is ez a beszélgetési hiba?

A jó beszélgetés alapja az őszinte érdeklődés, mégis sokan esnek abba a hibába, hogy kérdéseikkel csak saját mondanivalójukat vezetik fel. A szakemberek ezt boomeraskingnak nevezik.
  • Tény, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel kedvelik azokat a beszélgetőpartnereket, akik több kérdést tesznek fel, és valódi érdeklődést mutatnak irántuk.
  • Ha magunkról beszélünk, az aktiválhatja agy jutalmazóközpontjait, ezért esik sokaknak nehezére hosszabb ideig a másik félre figyelni.
  • Boomerasking esetén a kérdés csak ürügy arra, hogy a beszélgetés rövid időn belül visszaterelődjön a kérdezőre.

Volt már olyan érzésed, amikor valaki feltett neked egy kérdést, hogy valójában egyáltalán nem a válaszodra volt kíváncsi? Alighogy befejezted a mondandódat, máris átvette a szót, és hosszasan mesélni kezdett saját magáról? Erre a jelenségre már külön kifejezés is létezik: boomerasking.

Bár a szó első hallásra akár a baby boomer generációra is utalhatna, valójában semmi köze hozzá. A név a bumerángra utal, mert a kérdés ugyan elindul a másik ember felé, pillanatok alatt visszatér a feladóhoz, aki végül saját maga válaszolja meg.

Mi az a boomerasking?

A boomerasking olyan kommunikációs szokás, amikor valaki kérdést tesz fel, de ezt nem valódi érdeklődésből teszi. A kérdés inkább ürügy arra, hogy rövidesen saját élményeit, sikereit vagy problémáit ossza meg. Valahogy így:

– Mit terveztek a nyárra?
– Idén itthon maradunk, szűkös most a költségvetés.
– Aha, tök jó, mi az Amalfi-parton kezdünk, aztán egy kis Toszkána és ha belefér, Kuba. Már alig várom, meg fogjuk nézni a … 

Ebben a beszélgetésben az első kérdés valójában csak felvezetés volt. A hangsúly gyorsan áttevődött arra, amit a kérdező szeretett volna elmondani.

Háromféle boomerasking

A pszichológusok három fő típust különböztetnek meg.

1. Dicsekvő boomerasking

Ebben az esetben a kérdés célja, hogy a kérdező megvillanthassa saját eredményeit vagy sikereit.

– Hogy sikerült a vizsgád?
– Elég jól.
– Aha, nekem is. Ötös lett minden, sőt, a végén még meg is dicsértek, nagyon büszke vagyok rá, mert az elnök azt mondta…

2. Panaszkodó boomerasking

Ilyenkor a kérdés csak bevezető egy hosszabb panaszkodáshoz.

– Neked milyen a főnököd?
– Egész rendes.
– Jó neked, az enyém viszont borzalmas, el sem tudod képzelni, hogy mi megy nálunk. Legutóbb például…

kommunikacio-beszelgetes-boomerasking

Beszélgessünk jól! (Fotó: Canva)

3. Semleges információmegosztás

Nem minden boomerasking dicsekvés vagy panaszkodás. Előfordul, hogy valaki egyszerűen saját magáról szeretne mesélni.

– Van testvéred?
– Igen, egy bátyám.
– Nekem két húgom van, szerintem azért is vagyok olyan családcentrikus, mert gyerekkoromban sülve-főve együtt voltunk. Apám mindig is…

Ez a változat kevésbé zavaró, de a kommunikáció dinamikáját ugyanúgy félreviheti.

Miért érezzük kellemetlennek?

A legtöbben már találkoztunk boomeraskinggal, és magunk is alkalmaztuk ezt a kommunikációs trükköt. A probléma nem is az, hogy valaki beszélni szeretne magáról. Inkább az, hogy a másik fél könnyen úgy érzi, hogy a neki feltett kérdés csak álca volt. 

Érdekes, hogy sokan épp azért alkalmazzák ezt a kellemetlen módszert, mert udvariasnak szeretnének tűnni. A szándék ilyenkor pozitív, hiszen ők csak kiegyensúlyozott beszélgetést szeretnének kialakítani.  Úgy érzik, illetlenség lenne rögtön saját történetükkel kezdeni, ezért előbb kérdeznek valamit.

Pedig a boomerasking gyakran rosszabb benyomást is kelt, mint a nyílt dicsekvés. A beszélgetőpartnerek kevésbé tartják őszintének és szimpatikusnak azt, aki ilyen módon vezeti a társalgást, a másik fél azt érezheti, hogy csupán statiszta volt egy előre megírt jelenetben.

Hogyan kerülhetjük el a boomeraskingot?

A szakemberek szerint néhány apró változtatás sokat javíthat a kommunikáción.

  • Mondjuk ki egyenesen, amit szeretnénk. Ha van egy érdekes történetünk vagy örömhírünk, nem feltétlenül kell kérdéssel felvezetni. Az őszinte kommunikáció sokkal természetesebb hatást kelt.
  • Tegyünk fel valódi követőkérdéseket. Ha már érdeklődtünk valaki iránt, hallgassuk is meg a válaszát. Kérdezzünk rá a részletekre, mutassunk valódi kíváncsiságot.
  • Figyeljünk a beszélgetés egyensúlyára. Egy jó társalgás nem verseny, hanem oda-vissza működő párbeszéd. Ha azt vesszük észre, hogy minden témát magunkra terelünk, érdemes tudatosan több teret adni a másik félnek.

Mindannyian szeretünk mesélni magunkról, és ezzel önmagában nincs is semmi gond. A kulcs az, hogy tényleg kíváncsiak legyünk arra is, amit a másik mond.

Kapcsolódó: Íme további 6 idegesítő beszélgetési hiba

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó