1921 meghatározó év volt a honolului Kalihi Kórház életében. Az itt karanténba zárt, társadalomtól elszigetelt, leprával küzdő betegek állapota végre javulni látszott egy új kezelést követően. 

Az Egyesült Államok tisztifőorvosa rendkívülinek nevezte a változást. Mint írta éves jelentésében, a testi tünetek mellett a kezelt betegek hangulata, lelkiállapota is ugrásszerűen javult, éles ellentétben azokkal az időkkel, amikor a lepra diagnózisa élethosszig tartó izolációt és kirekesztettséget jelentett.  

A korszakalkotó kezelés – ami a Hawaii Egyetem laboratóriumában került kifejlesztésre – hivatalosan a Dean-módszer nevet viselte, Arthur Dean, az egyetem akkori elnöke után. Azt azonban sokáig nem tudta a világ, hogy a módszer kidolgozása mögött valójában egy briliáns elme, Alice Augusta Ball afroamerikai kémikus áll.

Orvoslás az antibiotikumok előtt

A történet néhány évvel korábban, 1916-ban kezdődött. Dr. Harry T. Hollmann, a Kalihi Kórház segédorvosra ekkor olyan problémával szembesült, amelyre régóta kereste a választ az orvostudomány. A kórház azon kevés hawaii intézmények egyike volt, ahol hajlandóak voltak Hansen-kórral (leprával) küzdő betegeket kezelni. Bár a bőrbetegséget okozó baktériumot már ismerték – egész pontosan 1873-ban azonosították –, igazán hatékony kezelési terv még a 20. század elején sem került kidolgozásra.

A legígéretesebb módszernek – „jobb a semminél” alapon – a chaulmoogra olaj számított, amelyet egy örökzöld trópusi fa magjából állítottak elő. Az olaj Indiában és Kínában évszázadok óta ismert népi gyógymód volt, alkalmazása a gyakorlatban viszont rendkívül problémásnak bizonyult.

A – gyakran megbélyegzéssel is járó – lepra ma már gyógyítható betegség, korai stádiumban történő kezelés mellett a maradandó fogyatékosság kialakulása is megelőzhető (fotó: Getty Images)

Szájon át, külsőleg vagy injekció formájában alkalmazva a szer akár még hatékony is lehetett volna. Csakhogy előbbi során nem tudtak megfelelően felszívódni a hatóanyagok, kenőcsként és injekciózva pedig töménynek bizonyult a dózis, ami súlyos mellékhatásokat – rosszullétet, hányást és fájdalmas, bőr alatti tályogokat – okozott. 

Hollmann nem nézte jó szemmel, hogy az állítólagos orvosság több kárt okoz, mint hasznot. Tudta, hogy az ideális megoldás egy olyan készítmény lenne, amely bár tartalmazza az olaj jótékony hatóanyagait, mégsem jár együtt veszélyes mellékhatásokkal.

„Miss Ball megoldotta a problémát”

Hollman egy kivételes tehetségű vegyészhez és egyetemi oktatóhoz, Alice Augusta Ballhoz fordult segítségért, kinek munkásságát régóta érdeklődve figyelte. Ball megbirkózott a kihívással, és alig néhány hónap leforgása alatt rájött arra, miként lehet a chaulmoogra olaj hatóanyagaiból mellékhatásoktól mentes, biztonságosan injekciózható oldatot készíteni, ami amellett, hogy enyhíti a tüneteket, a betegség előrehaladását is képes megállítani.

Alice Augusta Ball 1915-ben (kép forrása: Wikimedia; http://www.hawaii.edu/offices/bor/distinction.php?person=ball)

Ahogyan Hollman fogalmazott egy 1922-es orvosi folyóiratban:

„Hosszas kísérleti munkát követően Miss Ball végül megoldotta a problémát.”

Az eljárás ugyan nem jelentett 100%-os gyógyulást, mégis ez volt akkoriban a leghatékonyabb lepra elleni módszer, amellyel az orvostudomány rendelkezett. A Ball által kémiailag módosított chaulmoogra olajat a felfedezést követő években tömegesen gyártották és exportálták, betegek ezreit szabadítva fel a szigorú karantén alól. A kezelést csak az 1930-as évek végén kezdték felváltani a szulfonamidok, vagyis az első antibiotikumok.

Egy vérbeli kémikus

Alice Augusta Ball 1892. július 24-én született Seattle-ben, egy négygyermekes család harmadik tagjaként. Több családtagja is fényképészként dolgozott, köztük szeretett nagyapja, James Presley Ball is, aki az első afroamerikai fényképészek egyikeként sajátíthatta el a dagerrotípia művészetét. A sokáig széles körben alkalmazott képrögzítési eljárás bonyolult vegyi folyamatokra épült, amit a kis Alice mindig is érdeklődve figyelt.

Kapcsolódó: A világ első nőgyógyásza maga is nő volt – ráadásul a sötét középkorban

Alice később, fiatal felnőttként két diplomát is szerzett a Washingtoni Egyetemen: egyet általános gyógyszerészetből, egyet pedig gyógyszerészi kémiából. Diplomái megszerzése után a Hawaii Egyetem mesterképzésére jelentkezett, ahol végül ő lett az első nő, illetve az első afroamerikai nő, aki mesterdiplomát szerzett és kémiaoktatóként tevékenykedett. Szakdolgozatában a kavagyökér hatóanyagainak azonosításával foglalkozott, ami előrevetítette későbbi, sorsfordító kutatásait is.

A (majdnem eltitkolt) Ball-módszer

Alice Augusta Ball sajnos soha nem élhette meg munkája sikerét. 1916. december 31-én, mindössze 24 évesen veszette életét. Halálát állítólag tuberkulózis okozta, bár egy korabeli újság a laboratóriumi klórgázt említette lehetséges okként.

Ball még azelőtt elhunyt, hogy publikálhatta volna a chaulmoogra olajjal kapcsolatos eredményeit. Így történt, hogy kollégája, Arthur Dean (az egyetem későbbi elnöke) saját nevén fejlesztette tovább, majd tette közzé Ball eredményeit, mindezt ráadásul anélkül, hogy megemlítette volna őt.

Kapcsolódó: Bár napjainkra a nyílt diszkrimináció úgy tűnhet, csökkenő tendenciát mutat, a nők továbbra is hátrányos helyzetben vannak

A világ sokáig Dean-módszerként emlegette az úttörő felfedezést. Alice Augusta Ball nevét egyedül egy 1922-ben megjelent, kevéssé ismert orvosi folyóirat említette, méltatva a fiatal kutató munkásságát. A szerző nem más volt, mint Harry T. Hollmann, aki mindvégig Ball-módszerként hivatkozott az eljárásra.

A tudósnő ezrek életét tette jobbá, az általa kidolgozott eljárás alapjaiban változtatta meg a lepra kezelésének lehetőségeit. Csakhogy afroamerikai nőként nem felelt meg kora társadalmi elvárásainak (amivel megannyi sorstársa szembesülhetett az idők során), így visszaélni is könnyű volt a halálával.

Alice Augusta Ball azon kevesek egyike, akiket nem sikerült teljesen kitörölni a történelemből. A Hollmann-féle cikk megjelenését követően több mint fél évszázad telt el, mire személye újra említésre került. A ’70-es években kutatók egy csoportja olyan archív egyetemi dokumentumokra bukkant, amelyek egyértelműen bizonyították Ball elsődleges szerepét.

Azóta több intézmény is elismerte a tragikusan fiatalon elhunyt vegyész munkásságát. A Hawaii Egyetemen emléktáblát avattak a tiszteletére, megalapították az Alice Ball-ösztöndíjat, 2022-ben pedig Alice Augusta Ball-nappá nyilvánították február 28-át Hawaii szigetén.

Ez is érdekelhet: Ő volt Hedy Lamarr, a hollywoodi sztár, akinek a wifi-technológiát köszönhetjük

Kiemelt kép: Getty Images