Áprilisban töltötte be a hetvenegyet, és boldog nagymama. Két lányunokája van, Ilse és Adah, és mint mondja, nagyinak lenni sokkal könnyebb, mint anyának, mert lényegesen kevesebb felelősséggel jár, viszont jóval több örömöt és vidámságot ad. A világsztár színésznő visszavonultan él, és ma már ritkán forgat filmet.

A pandémia idején szinte számolatlan napot töltött az unokáival, és boldogan gondol vissza arra az időszakra, mikor beutazták a világot. „Semmihez nem értek jobban, mint az anyasághoz és a nagymamasághoz!”
Jessica Lange alaptermészeténél fogva nem vidám személyiség. „Magányos vagyok, mindig ebből merítettem a művészetemet. A gyászból, a szomorúságból, a dühből…” Legalábbis eleinte. Később sokat segítettek a gyerekek: Sura (aki Mihail Barisnyikovtól, a híres balett-táncostól született), valamint Hannah és Samuel (akiknek az édesapja Sam Shepherd, a pár éve elhunyt színész-drámaíró). „Mindennél többet ért, amikor anyává váltam. Ezt csak az múlta felül, amikor nagyi lettem.”
Los Angelesben beszélgettünk.

– Készülsz a nyugdíjra?
– Philip Roth írta valahol, hogy mindenkinek megvan a szavatossági ideje. És ha az lejár… Nem akarom túllépni a sajátomat azzal, hogy felhígítom magam. Csak azt nem tudom, meddig tart az enyém. Most ezen rágódom.

– Nem tudom elképzelni, hogy lejár a szavatosságod.
– Én igen. És hogy onnantól fogva milyen szerepeket akarok majd játszani? Nem szeretném ismételni magam, mert szánalmas lenne. Csak akkor és azt vállalom el, ami örömöt szerez, amivel érdemes kezdeni valamit, amivel valami újat tudok mondani, és amibe érdemes időt és energiát ölni.