Hogyan lehet a közös játék hétköznapjaink része és hogyan játszhatunk jól a gyerekekkel akkor is, ha semmi kedvünk hozzá?

Megtanultuk a leckét: játszani kell a gyerekkel, mert az oldja a feszültségeket, erősíti a kötődést, ráadásul egy sor készséget fejleszt. De hogyan és mikor, ha sokszor élni is alig jut idő? Ráadásul sokszor tapasztalhatjuk, hogy társadalmunkban az anyák vállát nyomja saját munkájuk mellett a gyerekek érzelmi jól-létének a terhe és a háztartás minden ügyes-bajos dolga. A jó apasághoz viszont sokszor elég annyi, hogy „legalább játszik a gyerekekkel”, amíg anya dolgozik, főz, takarít, a család ügyeit intézi. Mégis nagyon fontos, hogy anyaként is megéljük a közös, felszabadult játék örömét. Hogyan lehet ez hétköznapjaink része és hogyan játsszunk jól a gyerekekkel akkor is, ha semmi kedvünk hozzá? Megkérdezett szakértőinkkel ennek jártunk utána.

Ahogyan azt korábbi cikkünkben is elemeztük, a játék egyik legfontosabb tényezője, hogy szabad. Tehát, aki játszik, az magától játszik, a játék önmagáért értékes neki. Aki viszont gyerekkel játszik, az sokszor nem akar játszani, hiszen felnőttként már túl van a személyiségfejlődésének azon a szakaszán, amikor a szerepjátékok vagy két kocka egymásra és egymásba pakolása a monotónián túl bármit is kiváltana belőle.
„A játék a gyerekkel nehéz és unalmas lesz, ha feladatként éljük meg. De ne csak a gyerekre gondoljunk, amikor közös játékról van szó, hanem magunkra is. Nem lehetetlen, hogy olyan játékot találjunk, ami mindkettőnknek szórakoztató. Ha utánaolvasunk, lehet akár 2-3 éves kortól is olyan társasokat találni, amelyek felnőtt fejjel is érdekesek.

Ne azt vegyük elő, amit már 30 éve is untunk.

Lencse Máté (Forrás: Igazgyöngy Alapítvány)

Hiszen, ha én jól érzem magam a játékban, akkor a gyereknek is élvezetesebb lesz” – javasolja Lencse Máté pedagógus, a Pagony kiadó játéktervezője, aki az Igazgyöngy alapítvány toldi tanodájának vezetőjeként halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel is foglalkozik, sokszor társasjátékokon keresztül. Az első és legfontosabb lépés, hogy tisztában legyünk vele, mit szeret a gyerek: egy szerepjátékozós gyereket nem biztos, hogy lekötnek a nagy mozgásos vagy logikai játékok, és egy könyvmoly szülő sem biztos hogy a focizásban fog feloldódni. Ha van kedvenc meseszereplő, érdemes megnézni, hogy milyen értelmes társasokat dobtak piacra a karakterekkel, történetekkel és miliővel – ami úgy fejleszt és úgy segíti a kapcsolódást, hogy a gyerek számára ismerős világban zajlik.

Megkínálni a játékkal

Lencse Máté arra is felhívja a figyelmet, hogy nem érdemes beleesni abba a hibába, ami felé az iskolarendszerünk is tol minket, hogy teljesítménykényszer vagy verseny legyen abból, hogy mivel játszik a gyerek.

„Fontos, hogy erre senki ne feszüljön rá, hanem az élmény maradjon a fókuszban.

Itt válogathatsz – Lencse Máté ajánlója

Kevés utánajárással meg lehet találni azokat az információkat, amik segíthetnek eldönteni, nektek való-e a játék. Ehhez olyan gyűjtőoldalak nyújthatnak segítséget, mint a Boardgamegeek.hu vagy a Gremlin.hu. Ajánlom a Pagony kiadó társasait, most dobták piacra a Kuflik című meséből a harmadik, nagymozgásos, megőrülős társasukat.  Érdemes lehet a Facebook-on bekérezkedni a gyerek társasjáték csoportba vagy a kifejezetten gyerekjátékokra szakosodott kiadók kínálatait – mint a Kellermayer, a Haba vagy a Granna – böngészni.

Természetesen le vannak fektetve fejlődéspszichológiai határok, de nem biztos, hogy szülőként állandóan azon kell gondolkodni és szorongani – játék közben is –, hogy a gyerekem elég okos-e, elég fejlett-e. Ha bármilyen játékot elmélyülten játszik a gyerek és mi is felkészültek vagyunk, akkor tudunk abban az irányba kompromisszumot hozni, ami végül minden félnek élvezetes lehet. Ha például a gyerekünknek nagyon fontos a szerepjáték vagy egy mesehős, de mi ezt már unjuk, akkor kereshetünk olyan társast, amibe ezen a szerepjátékon keresztül be tud vonódni, de egy kicsit ki is tud lépni a komfortzónájából, és aztán akár folytatja is a figurákkal a játékot egyedül. Nekünk az a felelősségünk, hogy megkínáljuk őket ezekkel a helyzetekkel.”

Szorongva nem lehet

Természetesen nem minden család engedheti meg, hogy az összes kedvenc mesefigurára írt társast beszerezze. Lencse Máté szerint is kicsit elszállt a piac a társasjátékok és a játékok terén – nagyon drágák, nagyon színesek és nagyon telített a kínálat. De egyszerűbb játékokat saját emlékeinkből, kedvteléseinkből is létrehozhatunk, és az interneten is sok ingyenes, kétszemélyes, egyszerű játék fellelhető. „Lerajzolod a pályát, előszedsz néhány kavicsot, gyufaszálat, gombot és ha belejöttök, akkor megcsinálhatsz hasonlót a kedvenc mesére is, például kupakokból.”
A szakértő szerint az okoskütyük logikai játékai sem ördögtől valók. „A vírus miatt egyébként is tele vagyunk szorongással, fogalmunk sincs, mi történik vagy hogy mi fog, és ilyenkor  csak nehezíti a helyzetet, ha túlzott elvárásokat támasztunk magunk illetve egymás felé.

(Fotó: Getty Images)

Persze nem jó, ha egész nap kütyüzik és mesét néz a gyerek, de nem leszünk szörnyű szülők, és a gyerek sem sérül attól, ha időnként tabletezik.

A tudatosság persze itt is fontos: körbe kell nézni, hisz lehet találni jó és fejlesztő játékot. Ha valaki állandóan társasozik vagy bennragad egy szerepjátékban, az is lehet problémás, az is okozhat függőséget. Ez persze ritkábban fordul elő, mert nem olyan addiktív.”

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mi az a kapcsolódó nevelés és miért a játék az egyik legfontosabb része?
Hogyan tudod várakoztatni a gyereket úgy, hogy közben elérhető maradj számára?
Fun faktor: miért nehezebb az anyáknak?
Próbáld ki most kedvezményesen!