Bortúra a Nők Lapja 2020/36. számának Útitárs rovatában.

A Szekszárdot körülölelő hét dombon már kétezer évvel ezelőtt is termeltek szőlőt, érleltek bort. Az idén is szüretelnek, reméljük, a 2020-as jó évjárat lesz.

Budapesttől mindössze 150 kilométerre a Gemenci tájvédelmi körzet, a Sárköz sík vidéke és a Mecsek nyúlványai közt zöldellnek a szekszárdi borvidék szőlőskertjei. A feljegyzések szerint már a 13. század végén gyümölcsfákkal szegélyezett utak vezettek a szőlőkhöz, melyekhez esővíztartó medencéket is építettek. A törökök elől ide menekülő rácok ültették az első kadarkát, és készítették a később híressé vált vörösbort. A Szekszárdtól Bátáig húzódó szőlővidék rohamosan fejlődött, mivel az utazások gyakoribbá válásával megnőtt az igény a vörösborra. A kereskedők kedvelték, mert azt tapasztalták, a bor a hosszú tengeri utakon sem romlik meg, sőt egyes betegségek ellen védelmet is nyújt. Azt még nem tudták persze, hogy a vörösborban lévő tannin okozza a tartósságot és a baktériumölő hatást.

Liszt Ferenc Európába vitte hírét 

A szekszárdi borvidék az egész Habsburg Birodalomban közismert volt, jó hírneve miatt sokan vásároltak itt szőlőterületeket. A 18. század elején az apátok még ösztönözték is a szőlőtermesztőket: csak tizedet, és nem kilencedet kellett fizetniük a bor után. A kedvezmények elsősorban a német telepeseket vonzották, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. A század közepén már általánossá vált a héjon erjesztés, és a bort is pincében tárolták. Egy 1828-as lista 37 fehér és 29 fekete szőlőfajtát említ, köztük hatféle kadarkát.
Kevés bor mondhatja el magáról, hogy világhírű muzsikus vitte hírét. A szekszárdi vörös neves „ügynöke” maga Liszt Ferenc volt, aki harminc éven át rendszeresen vendégeskedett Augusz Antal földbirtokosnál. Liszt ez idő alatt annyira megszerette a selymes, ízes, bíborszínű bort, hogy megkérte vendéglátóját, küldjön utána néhány ládával. A zeneszerző szekszárdi vörösborral kínálta a barátait, szerte Európában: megízlelte Justus von Liebig müncheni professzor, megkóstolta a bajor választófejedelem, a holland király, sőt még az akkori pápa, IX. Pius is. A katolikus egyház feje azt írta Lisztnek, hogy kedélyét és egészségét köszönheti a magyar bornak, amiből minden este felhozat magának egy üveggel.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Milyen borokat készítenek ezen a vidéken?
A környék bortörténelme.
Borfajták ételekhez igazítva.
Próbáld ki most kedvezményesen!