Tanulságos történet a segítőkészségről. A Nők Lapja 2020/36. számának Mese rovata.

Élt egyszer egy híres mester, akit úgy hívtak: Gobán Saor, Gobán az Építő. Messze földön ismerték a munkáit; nála jobb kovács és építész nem létezett a világon. Történt egy napon, hogy a fia a ház előtt üldögélt, amikor három utazót pillantott meg. Mindhárman sötét köpenybe burkolóztak, és egyszerre álltak meg a legény előtt.
– Üzenetet hoztunk apádnak, a nagy mesternek – mondták. – A Hullámok Alatti Birodalom királya kéreti, hogy látogassa meg, mert munkája van a számára, amit senki másra nem hajlandó bízni. Mondd meg apádnak, hogy azonnal induljon, busás jutalom várja!
A legény átadta az üzenetet. Az öreg kovács összeszedte a szerszámait, megrakta a tarisznyáját, és a fiúval együtt útnak indult. Alig haladtak egy darabot, amikor megszólalt:
– Fiam, rövidítsd le nekem az utat!
– Hogyan? – csodálkozott a legény.
– A lehető legrövidebb úton megyünk, és olyan gyorsan, ahogyan a lábunk bírja. Mit tehetnék én, hogy még ennél is rövidebb legyen?
Az öreg kovács erre szó nélkül sarkon fordult, és hazament. Másnap reggel megint útnak indultak… de amint Gobán Saor kérte, hogy rövidítse le az utat, a legény pedig nemet mondott, a mester ismét hazatért. A fia aggódni kezdett, hogy elmulasztják a munkát és a busás jutalmat. Egyre azon töprengett, hogyan tudná az utat lerövidíteni.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Vajon hogyan végződik a történet?
Próbáld ki most kedvezményesen!