Zöldség, amit gyümölcsként eszünk – Dinnyeszüret Hevesben

Ilyen az élet a káli dinnyeföldön. A Nők Lapja 2020/33. számának riportja.

A görögdinnye, a nyár piros bélű hűsítője hazánkban már az 1500-as évektől honos, a sárgadinnye még régebb óta. A gazdák azt mondják, az idei szüret az időjárás miatt a szokásosnál két héttel később kezdődött, és a termés is jóval kevesebb. Megnéztük, hogyan zajlik Kálon a dinnyeszüret.

A mondás, hogy a hevesi – csányi – dinnyének nincs párja, már elavult. Ennek oda nem csupán az, hogy a nemesítéseknek köszönhetően több mint ötven fajtát különböztetnek meg a termelők, hanem az is, hogy Heves megyén kívül jó dinnyeföldek vannak a nyírségi és a békési régiókban is.

Kalodába kerülnek 

A határban a reggeli óra csendes, a levegő párás, a fű harmatja két lépés után áztatja át a vászoncipőt. Fátyolos homály húzódik fölénk, a távoli Mátra szürkének, Kékestető tornya alig látszik, ha a három és fél hektáros dinnyeföldről – Szabó Béla parcellájáról – a távolba tekintünk.
A szüretelők ma is korán keltek. A háromszáz méter hosszú sorok szélén már ott sorakoznak a tőről levágott dinnyék – sötétzöld bordásak, fehér vagy sárgás csíkkal tarkítottak, gömbölyűek, tojás alakúak, kisebbek és nagyok – egymás mellett. Mielőtt Szabó Béla beindítja az öreg traktort, a dinnyekaloda oldalához vastag hullámpapírt simít, azt mondja, nem sérülhet a termés, majd traktorja karmaival a magasba emeli a kalodát, és indul a sorok közé. Lassan kanyarodik, nem akar kárt tenni a sorvégben, ahol balról zöld héjú görögök, jobbról bordás sárgák várják a napfényt, a meleget.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Kik fogyasztották víz helyett a lédús gyümölcsöt?
Mennyibe kerül egy szem dinnyemag?
Milyen időjárásra van szüksége a görögdinnyének, és milyenre a sárgának?
Próbáld ki most kedvezményesen!