Mindent a változás folyamatáról a Nők Lapja 2020/33. számának Lélek rovatában.

Evolúciós örökségünk, hogy megszokott, biztonságos környezetben érezzük jól magunkat, ott, ahol nem leselkednek ránk új, szokatlan veszélyek. Mégis gyakran megtapasztaljuk, hogy az élet dzsungelében csupán egyetlen dolog állandó: a változás.

Az év leggyakrabban elhangzó kifejezései között alighanem ott lesz a változás szó, hiszen a járvány sokunk életét felforgatta, hozott negatív és pozitív változásokat egyaránt. A változást – régi életünk elvesztését – kezdetben áldozatnak is érezhetjük, ez szenvedéssel járhat. Kárpótol viszont a fájdalomért a fejlődés, az újdonság örömforrása, míg a halogatás, a problémák magunk előtt való görgetése előbb-utóbb krízishelyzetet okoz.

Mikor jó, mikor rossz? 

– Ha az életkorokat nézzük, talán a legfiatalabbaknak és a legöregebbeknek a legnehezebb átélniük a változó helyzeteket – magyarázza szakértőnk, Horváth Enikő pszichológus, coach. – Kisgyerekként és időskorban is gyakran mások gondoskodásán múlik a jólétünk, ezért a kiszolgáltatottság érzete mindkét korosztályban nagyon erős. Ilyenkor a biztonságérzetet növelheti, ha az illetőt stabil környezet veszi körül. Nem véletlenül fontos a kisgyermekeknél egy állandó személy, leginkább az anya jelenléte, no meg a szervezett családi élet, a kiszámítható napirend. Később is jó, ha az óvodában vagy iskolában ugyanahhoz az óvó vagy tanító nénihez (bácsihoz) tud kötődni a kicsi.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Melyik korosztálynak a legnehezebb átélni a változó helyzeteket?
A genetika vagy a nevelés dönti el, ki hogyan reagál?
Szakértőink személyes vallomásai.
Próbáld ki most kedvezményesen!