A tudatosság az új illemszabály – a nyári utazások során is!

Mint ahogy egy rosszul megválasztott szálláshely, úgy a szálló dohányfüstben való medenceparti napozás és vágyott feltöltődés is igazi rémálommá változtathatja a pihenésre és kikapcsolódásra szánt, régóta várt szabadidőt. Nem beszélve arról, hogy – a kellemetlen és zavaró szag mellett – a cigarettafüst nemcsak a dohányzó, a közvetlen környezetében tartózkodók egészségére is negatív hatással lehet. Éppen ezért érdemes az olyan káros hétköznapi szokásunkat, mint a dohányzás, újra gondolnunk – nem csak saját magunk, de a környezetünk érdekében is.

Talán soha nem voltak még annyira népszerűek a belföldi úti célok, mint amilyenné idén nyáron váltak, és példát sem láttunk arra a közelmúltban, 2020 nyarát megelőzően, hogy többen választották volna inkább valamelyik vidéki desztináció kínálatát, mint a homokos tengerpart romantikus hangulatát. Pedig ez derült ki egy nemrég, a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából, négyezer felnőtt megkérdezésével készült kutatásból, ahol

a válaszadók többsége a hazai utak mellett tette le a voksát, és csupán 15 százalékuk mondta azt, hogy szívesen látogatna külföldre.

Ám akár a hoteleket, az apartmanokat vagy a magánszállásokat részesítjük előnyben a jól megérdemelt szabadságunk alatt, nem árt, ha odafigyelünk – az UV-védelemről gondoskodó naptejen túl – néhány illem- és egészségvédelmi szabályra is. Hiszen ki szeretne a szikrázó napsütésben a nyugágy kényelmét élvezve a mindent elárasztó cigarettafüst miatt bosszankodni? Itt az ideje, hogy az UV-sugárzás okozta ártalmak csökkentése mellett a dohányzás ártalmait is redukáljuk – nem csak a nyaralás során!

Közös érdekünk, hogy törődjünk egymással

Nemzetközi felmérések szerint a Földön jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik, hazánkban pedig 2 millióan cigarettáznak. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikája sem kecsegtetőbb. A szervezet évente megjelenő körképe szerint Magyarország dobogós a dohányzók aránya tekintetében az OECD országok között.
Cigarettázáskor a dohányosok a környezetükben lévőket is veszélynek teszik ki. A füstben keletkezett káros anyagok számukra is ártalmasak, ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. A legtöbben a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag és fogyasztása okozhat például fejfájást, szédülést – tartják leginkább felelősnek a betegségek kialakulásáért, pedig a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot – így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot – tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Könnyű belátni, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja, ha az emberek egyáltalán rá sem szoknak a dohányzásra. A dohányzás ártalmait úgy kerülhetjük el, ha nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket. Dohányzás esetén pedig igyekezni kell minél hamarabb leszokni róla, ugyanis a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések valószínűsége. Ráadásul így nemcsak a dohányosok, de a környezetükben lévők – szeretteik, barátok és kollégák – sincsenek kockázatnak kitéve. Ezért, ha már valaki dohányzik, azzal tud a legtöbbet tenni a saját és mások egészségéért, ha minél hamarabb felhagy káros szokásával. Azonban azok, akik valamilyen okból kifolyólag mégsem teszik le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamelyik füstmentes technológiát választják, nemcsak saját magukat, de a környezetüket is alacsonyabb kockázatnak tehetik ki. A különféle füstmentes technológiák a cigarettánál kevésbé káros alternatívát nyújtanak, mivel közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek. Így amellett, hogy használatukkor kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, mint a cigarettafüst esetében, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve.
Fontos, hogy számos különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak. Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotin sóval működő vagy a hevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotin só felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.
Ugyanakkor az új technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert. Az is fontos tény, hogy ezek a termékek nem leszokást segítő eszközök. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.
Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Ha pedig dohányzunk, az ártalmakat úgy csökkenthetjük a leghatékonyabban, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.