Mi vitte őt nyolcezer méternél magasabbra? Élettörténet a Nők Lapja 2020/31. számából.

Emellett pedig pszichológus és zenész. Az első magyar nő, aki nyolcezer méternél magasabb csúcsra tette a lábát. Mégsem használja soha a meghódít vagy csúcstámadás szavakat. Őt a hegyekhez a lehető legbékésebb szándék vezeti: szeretet, csodálat és alázat – az eggyé válás vágya.

Nedeczky Júlia tizenkilenc évesen találkozott Koncz Ákossal, aki arról mesélt neki, hogy hegymászóként járt a Himalájában, és állt már nyolcezer méternél magasabb csúcson is. A legtöbben ha ilyet hallunk, tiszteletet érzünk, hozzá némi kíváncsiságot, kérdezünk ezt-azt, és megyünk tovább. Júlia számára azonban ezek a szavak varázsos erővel bírtak. Villámcsapásként érte a felismerés: hiszen ő hegymászó, erre született, ezt akarja csinálni! Még kereste az útját, mert miután elvégezte a közgazdasági középiskolát, csak abban volt biztos, hogy közgazdasággal nem akar foglalkozni. Hogy akkor mivel?
– Most már, ennyi évvel később és pszichológusként, úgy fogalmaznék, a tudatalattimban mindig jelen volt a hegymászás, és ettől a találkozástól került fel a tudat szintjére. Hiszen ha a szüleim, a nagymamám annak idején jöttek értem az óvodába, biztos, hogy a mászóka tetején találtak. Amit Ákos mondott, a felismerést jelentette, bár először az csúszott ki a számon, de kár, hogy ezt nők nem csinálhatják. Kiderült, hogy dehogynem, és az is, mi az első lépés. Alapfokú sziklamászó-tanfolyammal kezdtem, jól mentek az erőgyakorlatok, a versenyek is. Utána a Tátrába mentünk, aztán jött a téli tanfolyam, és így tovább. Már három éve másztam, amikor az egyik hegymászó-találkozón megismertem Erőss Zsoltot. Még nem állt mögötte olyan hatalmas eredménylista, de már mindenki tudta, hogy sokra képes. Szimpatikus volt, hamar közeli kapcsolatba kerültünk. Magától értetődött, hogy a hegyeknek is együtt vágunk neki.
Zsolt a mestere és ideális mászótársa lett. Nem kell nagy fantázia belátni, hogy olyan kitett helyzetben, mint egy magas hegy, mennyire fontos két ember szövetsége. Nem véletlen, hogy a nagyobb létszámú expedíciók is többnyire mászópárokból állnak, akik ismerik, kiegészítik, a legextrémebb körülmények között is elviselik a másikat. Egymás habitusát, vicceit, tempóját, türelmét, színét és szagát. Zsolttal együtt mászták meg a gleccserekkel szabdalt Gasherbrum II-t (8035 méter), ezzel Júlia lett az első magyar nő, aki nyolcezer méter fölé jutott.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Himalája, motiváció, avagy ez vezet a csúcsra.
Pszichológusként hogyan merít erőt a hegymászós élményeiből?
Próbáld ki most kedvezményesen!