Gyakori, hogy halálra kövezik őket.

2020. június 27-én a pakisztáni autópálya-rendőrség egy női holttestet talált az út mentén. A rövid nyomozás során kiderült, hogy a halott lány a 24 éves Waziran Bibi, Wadda Chachar falujából, és két hónapos terhes volt, amikor feltehetőleg halálra kövezték. A nyomozás jelenleg is tart, a rendőrség letartoztatta Bibi férjét és annak öccsét, a harmadik gyanúsított pedig az édesapja, Abdul Qadir, aki először azt szerette volna, hogy a rendőrök közúti balesetnek nyilvánítsák Waziran halálát. Csak később vonta vissza a vallomását és vádolta meg a vejét a lánya meggyilkolásával, akinek nagy eséllyel azért kellett meghalni, mert a két család összekülönbözött egy korábbi menyasszonycsere, az úgynevezett watta satta régi hagyománya miatt, amely még ma is aktívan él Pakisztán egyes régióiban. Az Open Journal of Social Sciences 2015-ben közzétett felmérése szerint a dél-pandzsábi válaszadók 92% -a azt válaszolta, hogy watta satta útján házasodott meg. A témában készített felmérésekből kiderül, hogy ez a tradíció gyakran konfliktushoz és nem ritkán bűncselekményekhez vezet, amelyeknek rendszerint nők az áldozatai.
Mint Bibi esetében, akinek szülei korábban megállapodtak a későbbi férje családjával: ennek értelmében a lány azzal a feltétellel ment hozzá Ali Buxhoz, ha később öccse, Javed feleségül veheti Bux húgát, Zairát. Amikor a lány tizenhárom éves lett, Bibi apja, Abdul Quadir nyélbe szerette volna ütni a házasságot, ám a férj családja visszakozott, nem adta ki a kislányt. Abdul ezt nem fogadta el és bosszúból visszavitte nagyobbik, férjezett lányát a családi házba, ezzel presszionálva Buxékat.
A férfiak egymásra mutogatnak: az apa úgy véli, azért ölték meg a lányát, mert nem akart visszamenni Buxhoz, míg a férj szintén Abdult vádolja a nő meggyilkolásával. Abdult egy videóban könnyek között azt mondta, ha nem szolgáltatnak számukra igazságot, akkor a családja bosszúhoz folyamodik. Márpedig Pakisztánban az úgynevezett becsületgyilkosságok sok esetben felmentéssel zárulnak: a nyilvántartás szerint 649 hasonló ügyben nyújtottak be vádemelést, és a bíróságok csak 19 esetben ítélték el a vádlottakat. 136 ügyben felmentették őket, és 494 ügy még folyamatban van.

Waziran halála nem egyedi eset Pakisztánban

Az Amnesty International jelentése szerint az országban évente 900-1000 lesz becsületgyilkosság áldozata, rendszerint a saját férfi rokonaik végeznek velük, mert megsértették a házasságra, szerelemre és becsületre vonatkozó, íratlan konzervatív szabályokat. Többnyire nagyobb következmények nélkül megússzák a gyilkosságot, mert a pakisztáni jogszabályok szerint az áldozat szülei megbocsáthatnak a gyilkosnak. A becsületgyilkosság eredete a Wikipédia szerint a nomád, pásztorkodó társadalmakhoz vezethető vissza, amelyekben nem volt kiépült igazságszolgáltatási rendszer,  ezért a közösség saját eszközeivel oldotta meg a problémás helyzeteket. Korábban a római jogban a pater familiasnak, vagyis a családfőnek is jogában állt a hajadon, de szexuálisan aktív lányát, valamint házasságtörő feleségét megölni. De a korai európai zsidó kultúrában egészen a középkorig előfordultak kövezések.

2020-ban e barbár jelenségről, mint múltbeli szokásról kéne beszélnünk, ám mai napi létezik azokon a helyeken, ahol az ország politikai és szociális helyzetéből kifolyólag nagyok a jogi hézagok, és/vagy nem tartatják be a tiltására vonatkozó törvényt.

A becsületgyilkosságok továbbá mélyen összefüggnek a szélsőséges szegénységgel, vallási, társadalmi tradíciókkal, és az oktatás hiányával. Ezekben a patriarchális berendezkedésű közösségekben a nőket a férfi rokonok tulajdonaként kezelik, amely nagyban hozzájárul a nők elleni erőszak elfogadásához. Amikor ugyanis a nő erénye, erkölcsössége lesz kérdéses, azzal a tulajdonos kárt szenvedhet, így történhet meg, hogy a becsület-bűncselekményekben a női áldozatot tekintik bűnösnek, míg a férfit, aki őt „birtokolja”, áldozatnak. Ő a szegény tulajdonos, akinek összetörték az autóját, amely innentől kezdve értéktelen a piacon. Ebben a keretezésben semmit sem érő roncsnak számítanak azok a nők is, akiket megerőszakoltak, vagy ők maguk mentek szembe a közösség normarendszerével.

Széles a skála, amivel a nők szégyent hozhatnak az adott családra, a közösségre.

Ez lehet egy rossz ruhaválasztás, egy házassági ajánlat visszautasítása, válási szándék, az említett elszenvedett nemi erőszak, tiltott férfi partner választása, homoszexualitás, vagy akár az, hogy a feleségszerep helyett többre vágyik. A vétkes fiatal lányok közül van akit kényszerítenek, hogy önkezűleg vessen véget az életének, így senkinek sem kell majd az igazságszolgáltatással szembenéznie.  Az is gyakori, hogy a legfiatalabb fivér végzi el a gyilkosságot, ezzel védve az idősebbeket az esetleges börtönbüntetéstől. 
Mint egy másik pakisztáni nő,  Quandeel Baloch esetében,  akit 2016-ban saját öccse gyilkolt meg. A férfi azzal indokolta tettét, hogy szégyent hozott a családjára.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

ummmmahhh lolz

Qandeel Baloch (@qandeelofficial) által megosztott bejegyzés,

A lány bűne annyit volt, hogy a Facebook-oldalán rendszeresen írt arról, hogy szeretné megváltoztatni a pakisztáni emberek „hagyományos ortodox  gondolkodásmódját”. Képei és videói miatt számtalan halálos fenyegetést és szidalmat kapott, ugyanakkor sokat számított kiállása a fiatalabb lányok számára, akik közül egyre többen vannak azok, akik nem akarnak belesimulni a szigorú társadalmi szabályrendszerbe. A 26 éves lányt végül  a saját családja is megfenyegette, az utolsó hetekben rendőri védelmet kért, de nem kapott érdemi segítséget, végül a saját fivére ölte meg. 

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Fiatal lányok, akiket a saját családjuk ölt meg.
A becsületgyilkosság intézménye a világ számos országában él.
Miért nehéz véget vetni az ördögi körnek?
Próbáld ki most kedvezményesen!