Egy különös és sokat adó barátság sztorija a Nők Lapja 2020/29. lapszámának Élettörténet rovatából.

Lévay Petra és Nagy Petra nem csak abban hasonlít egymásra, hogy azonos a keresztnevük, és Gyöngyösön nőttek fel. Mindkettejüknek hiányzik az egyik alkarja, ami önmagában nem is lenne olyan különös, ám rendellenesen fejlődött végtagjaik szakasztott másai, szinte tükörképei egymásnak. Ám hiába a nagy hasonlóság, sokáig még a másik létezéséről sem tudtak, mielőtt barátságot kötöttek volna.

Amikor a lányok először találkoztak, Lévay Petrának azonnal az a Jóbarátok-epizód ugrott be, amikor Joey Las Vegas-ban, a rulettasztal mellett megtalálta kézikerpárját, és eldöntötte, pénzt csinál ebből a különös hasonlóságból. A paralimpiára készülő lány viccesen meg is jegyezte, egyszer még ők is híresek lesznek, és akár cirkuszban is felléphetnek majd fő műsorszámként. – A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány vezetőjeként tisztában vagyok vele, hogy az a fajta rendellenesség, mint a miénk, egyáltalán nem ritka. Profi parasportolóként gyakran utazom a világban, sok hasonló emberrel találkozom külföldön is, de soha nem jött még velem szembe senki, akivel ennyire egyformán nézne ki a fél karunk. Az pedig meg sem fordult a fejemben, hogy épp a szülővárosomban él az én kézikertestvérem, akivel valamilyen rejtélyes oknál fogva másfél évtizedig még csak össze sem futottunk. Pedig Gyöngyös nem nagyváros – mondja Lévay Petra, és azt is hozzáteszi, egyiküknek sem genetikai eredetű a végtaghiánya, ami szintén különösen meglepő, és semmiképpen sem szokványos. Rendellenességük titkát a lányok nem ismerik, csak találgatni lehet, mi okozta. Elképzelhető, hogy az anyaméhben rátekeredett a köldökzsinór a kezükre, ezért nem tudott a karjuk teljes hosszában kifejlődni. De végtelen lenne a lehetőségek tárháza akkor is, ha azt latolgatnánk, vajon mi lehet az oka annak, hogy a fél karok ennyire hasonlóak.

„Jobbkezes lennék”

Arra sincs logikus magyarázat, a lányoknak miért kellett kilométerekre kerülniük egymástól ahhoz, hogy végre találkozzanak. Nagy Petra épp csak egy hónapja dolgozott művelődésszervezőként a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban, amikor megbízták egy családi egészségnap megszervezésével, ahová a tokiói paralimpiára készülő Lévay Petrát is meghívta előadónak. – Ekkor már sok mindent tudtam Petráról, de azt nem, hogy a karunk úgy hasonlít egymásra, mint két tojás. A sport nem hozhatott össze minket, mert én egy sportágban sem leltem örömömet.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mi kovácsolta őket össze?
Miért fontos számukra a barátságuk?
Milyen tanulságokkal gazdagodtak eddigi életük során?
Próbáld ki most kedvezményesen!