Ujjé, a Ligetben nagyszerű! – Így mulatott Pest és Buda anno

Liget-nosztalgia a Nők Lapja 2020/28. számának Korok rovatában.

Pest városa az ezernyolcszázas évek második felére tele lett porral, füsttel, rossz szagokkal, nem csoda, hogy az emberek friss levegőre igyekeztek. És szórakozni, enni-inni is akartak.

A Városligetben például, amelynek mai képe még József nádor (1776–1847) idején alakult ki, aki a hajdani Városerdőt parkká kívánta fejleszteni. Ő bízott meg egy francia kertépítőt a tervek kidolgozásával, aki Magyarország népkertjét rajzolta meg. A francia pázsitos térségeket, csónakázótavat, lovaglásra alkalmas utakat, táncpalotát, sőt amfiteátrumot is tervezett, ám a megvalósítás sajnos pénz hiányában meghiúsult.

Az első óriáskerék

A Ligetbe már 1832-től óránként indult társaskocsi, később lóvasút is, a tehetősebbek fiákeren gurultak ki a zöldbe. Mivel kellett nekik a szórakozás, hamarosan megjelentek a mutatványosok, gólyalábasok, céllövöldések, kötéltáncosok. Nagy sikere volt a ringlispílnek, amelyet a hinta alatti pincében állítólag egy fehér ló forgatott, később a ló helyett napszámosokat alkalmaztak.
Az első óriáskerék 1862-ben került a Ligetbe, és ekkor költözött ide egy állandó cirkusz is. Több színház is megnyitott, már 1876-ban a Német Aréna, német nyelvű előadásokkal; ne feledjük, a város lakosságának zöme akkoriban még németül beszélt. A Liget másik híres színháza, a Hököm Színház fő nevezetessége Számoló Laci volt. A torzonborz, iskolázatlan vidéki legény villámgyorsan, fejben végezte el a bonyolult számításokat. A Vurstli a kisembereknek, munkásoknak, cselédeknek, bakáknak jelentett szórakozást, és ugyancsak a kisemberek százainak adott szerény megélhetést.
A 19−20. század fordulója után a bajorországi Meinhardt család nevéhez fűződik az Angol Park megalapítása. A sok látványosság mellett megépítették az elvarázsolt kastélyt, a barlangvasutat, a siklót, a Plasztikont, vagyis a korabeli Madame Tussaud Panoptikumot. Később megnyílt a dodzsem, a magasvasút, az alpesi falu, és apró szereplőivel a Liliputi Színház is. 1936-ban itt láthatta a publikum a Csodarevűt, amelyben a legnagyobb sztárok, például Csortos Gyula és a két Latabár fivér is fellépett, a színpadon félszáz gyönyörű lány táncolt, miközben méretes repülőgépmodell húzott el felettük.
A második világháború után államosították a Liget intézményeit, majd 1950-ben Vidám Park néven nyitották meg újra a hajdani Angol Parkot. A népszerű hely 2013-ban húzta le a rolót, sok-sok gyerek bánatára.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mi minden volt még a Ligetben?
Próbáld ki most kedvezményesen!