Ha esik, ha fúj – Hogyan készül az időjárás-jelentés?

Belestünk a kulisszák mögé. A Nők Lapja 2020/28. lapszámának riportja.

Miközben az átlagember naponta néhány percnél többet aligha tölt az időjárás-jelentés tanulmányozásával, a térképeken megjelenő felhő és nap piktogramok több száz láthatatlan meteorológus precíz munkáját rejtik. Van, aki még fára is mászik, ha a ballonra kötött szonda beleakad a lombokba.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Marczell György Főobszervatóriumában a zúzmara súlyától kezdve a napfénytartamig mindent mérnek, a műszerkertben egymás mellett sorakoznak az eszközök. A látástávolság-mérő például azt rögzíti, hogy a fél méterre lévő érzékelők között mennyire „tiszta a levegő”. Mivel eleinte a szúnyogok megzavarták a pontos eredményt, a programozók modellezték a mozgásukat, hogy kiszűrhessék ezt a vizsgálatból.
Szita László harminckét éve dolgozik itt. Az ő feladatai közé tartozik, hogy naponta kétszer léggömbre kötött szondát küldjön a troposzférába. A hatalmas, sárga lufiba több mint egy kiló hidrogént ereszt, a hungarocelles, antennás műszer súlya csupán tíz deka. Mint egy tábla csokié.
– Régen a négy laposelemmel működő, kétkilós orosz szondához jóval nagyobb lufira volt szükség, és hogy annak az anyaga bírja a magasban uralkodó hideget és szelet, kerozinba mártogatták. Olyan büdös volt, hogy külön embert alkalmaztak rá, szkafanderbe kellett öltöznie, és pluszpénzt kapott, mert senki nem akarta elvállalni a munkát – nosztalgiázik László. – A szondáról morzejelekkel érkeztek az adatok. Ha elromlott a telexünk, a lyukszalagot éjjel háromkor biciklivel vittük át a közeli központba.
A régi szerkezetekre még ráírták, hogy aki megtalálja és visszaküldi, háromezer forintot kap. A mai szondákat a gyártók már csak egyszeri használatra tervezik, általában eldurrannak a magasban. Ha a léggömb nem éri el az ötezer métert, újat repítenek fel. László kilép a hangárból, elengedi a ballont, az szinte egyenesen száll a magasba: szélcsend van. Történt már olyan, hogy a közeli fáról vagy a szomszéd ház tetejéről kellett leszedni.

Esik majd jövő kedden, délután kettőkor? 

Az országszerte begyűjtött eredmények az OMSZ központjába, az alagsorban működő szuperszámítógépbe futnak be. Akkora, mint egy fekete hűtőszekrény, még ajtaja is van, a szünetmentes tápja nagyobb, mint egy komód. Amikor néhány éve az épületbe csapott a villám, ez a táp is tönkrement.
– A meteorológia tudománya a krími háborúra vezethető vissza, amikor egy váratlan vihar ripityára törte az angol– francia flottát, pedig ha számítottak volna rá, másként szervezik a csapatokat – magyarázza Gaál Áron meteorológus. – Az informatikai robbanás előtt a központ csak onnan tudta, hogy közeledik a hó, ha az ország másik felében bemondták az URH-ba, hogy ott már havazik. Manapság viszont már pont az a probléma, hogy elképesztő mennyiségű az információ, és szelektálni kell.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Mihez ért a meteorológus?
Meddig tud megbízhatóan előrejelezni a meteorológia?
Milyen tévhiteket érdemes eloszlatni az időjárás-jelentőkről?
Próbáld ki most kedvezményesen!